Nem volt meglepetés a fizikaérettségin - tanári vélemény az írásbeliről

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb...

  • Eduline
Túry Gergely

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb az írásbeli” – mondta az eduline-nak Teiermayer Attila, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Fizika és Mechatronika Intézetének egyetemi tanársegéde, aki szerint a feladatok egy-két kivételtől eltekintve egyértelműek voltak, a felkészült diákoknak nem okozhattak komoly problémát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a Cavendish-féle torziós ingáról, Otto von Guericke 1654-es kísérletéről, az atommag-átalakulásról, a Naprendszerről és a Tejútrendszerről is kaptak kérdést a középszintű fizikaérettségin.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

A feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A diákoknak 120 percük volt a feladatok megoldására, Teiermayer Attila szerint ennyi idő elegendő is volt, az írásbeli második részének 3/A és 3/B feladata közül csak az egyiket kellett megoldani.

„A feladatsor második részének második feladatát kicsit erősnek éreztem középszintű érettségire, a harmadik feladat B része pedig kétesélyes volt, ezt a megoldásban hangsúlyoztuk is, bár a diákok nagy részének valószínűleg így sem okozott problémát” – mondta, hozzátéve: a feladatokat alaposan el kellett olvasni, a 8/a és a 11. tesztkérdésen például könnyen el lehetett csúszni, ha valaki nem értelmezte helyesen a szöveget.

Mérnöki szakhoz kell a fizika

A középiskolában alacsony az óraszám, viszonylag nagy az anyag, így nincs idő elmélyedni a fizikában – mondta Teiermayer Attila, hozzátéve: a mérnöki képzések többségén nem kötelező az emelt szintű érettségi fizikából, ezért az ilyen szakokon tanuló elsőévesekkel a Pannon Egyetemen szintfelmérőt íratnak, azok pedig, akiknek nem sikerül jól a teszt, féléves felzárkóztató fizikakurzuson vesznek részt.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.