Nem volt meglepetés a fizikaérettségin - tanári vélemény az írásbeliről

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb...

  • Eduline
Túry Gergely

„Jól érzékelhető, hogy más tárgyakhoz hasonlóan a fizikaérettségi is kezd erősödni, az utóbbi években egyre komolyabb az írásbeli” – mondta az eduline-nak Teiermayer Attila, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Fizika és Mechatronika Intézetének egyetemi tanársegéde, aki szerint a feladatok egy-két kivételtől eltekintve egyértelműek voltak, a felkészült diákoknak nem okozhattak komoly problémát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a Cavendish-féle torziós ingáról, Otto von Guericke 1654-es kísérletéről, az atommag-átalakulásról, a Naprendszerről és a Tejútrendszerről is kaptak kérdést a középszintű fizikaérettségin.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

A feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A diákoknak 120 percük volt a feladatok megoldására, Teiermayer Attila szerint ennyi idő elegendő is volt, az írásbeli második részének 3/A és 3/B feladata közül csak az egyiket kellett megoldani.

„A feladatsor második részének második feladatát kicsit erősnek éreztem középszintű érettségire, a harmadik feladat B része pedig kétesélyes volt, ezt a megoldásban hangsúlyoztuk is, bár a diákok nagy részének valószínűleg így sem okozott problémát” – mondta, hozzátéve: a feladatokat alaposan el kellett olvasni, a 8/a és a 11. tesztkérdésen például könnyen el lehetett csúszni, ha valaki nem értelmezte helyesen a szöveget.

Mérnöki szakhoz kell a fizika

A középiskolában alacsony az óraszám, viszonylag nagy az anyag, így nincs idő elmélyedni a fizikában – mondta Teiermayer Attila, hozzátéve: a mérnöki képzések többségén nem kötelező az emelt szintű érettségi fizikából, ezért az ilyen szakokon tanuló elsőévesekkel a Pannon Egyetemen szintfelmérőt íratnak, azok pedig, akiknek nem sikerül jól a teszt, féléves felzárkóztató fizikakurzuson vesznek részt.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.