Kellemetlen meglepetés a középiskolai felvételin: nagyot rontottak a diákok

Megjelent a lista az középiskolai felvételi írásbeli eredményeiről: a nyolcadikos diákok magyar nyelvből javítottak...

  • Eduline

Megjelent a lista az középiskolai felvételi írásbeli eredményeiről: a nyolcadikos diákok magyar nyelvből javítottak (az átlag a tavalyi 25,2 ponthoz képest 29,3), matematikából azonban nagyot rontottak (23,5 pontról 19,8-ra csökkent az átlagteljesítmény).

Matematikából a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők is rontottak 2012-es eredményekhez képest: tavaly átlagosan 26,8 pontot értek el a diákok, az idén csak 23,2-t. A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők viszont magyar nyelvből és matekból is javítottak: 27,1 pontról 35,5 pontra, illetve 34,3 pontról 36,2 pontra.

oktatas.hu

A diákok magyar nyelvből és matematikából is 45-45 percet kaptak a feladatsor megoldására - a feladatsorokat és a megoldásokat itt nézhetitek meg: négyosztályos középiskolák, nyolcosztályos gimnáziumok, hatosztályos gimnáziumok.

Nem minden intézmény tette kötelezővé az írásbeli vizsgát, ezekbe az középiskolákba az általános iskolai jegyek alapján lehet bejutni, máshol viszont az írásbeli mellett szóbeli vizsgát is kell tenni – a művészeti és sporttiskolák pedig alkalmassági vizsgát is szervezhetnek. Ezeket február 18-tól tartják, a felvételi eredmények alapján a középiskolák március 13-ig készítik el a felvett diákok ideiglenes jegyzékét.

A felvételi központ ezeket veti össze a jelentkezők által felállított sorrendet tartalmazó tanulói adatlapokkal, így alakul ki a végleges felvételi jegyzék. A szülők április 25-ig kapnak értesítést - akik nem kerülnek be, azok jelentkezhetnek a május 2-től augusztus 30-ig tartó rendkívül felvételi eljárásra. A 2013-as középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket, a feladatlapokat és megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.