Kellemetlen meglepetés a középiskolai felvételin: nagyot rontottak a diákok

Megjelent a lista az középiskolai felvételi írásbeli eredményeiről: a nyolcadikos diákok magyar nyelvből javítottak...

  • Eduline

Megjelent a lista az középiskolai felvételi írásbeli eredményeiről: a nyolcadikos diákok magyar nyelvből javítottak (az átlag a tavalyi 25,2 ponthoz képest 29,3), matematikából azonban nagyot rontottak (23,5 pontról 19,8-ra csökkent az átlagteljesítmény).

Matematikából a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők is rontottak 2012-es eredményekhez képest: tavaly átlagosan 26,8 pontot értek el a diákok, az idén csak 23,2-t. A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők viszont magyar nyelvből és matekból is javítottak: 27,1 pontról 35,5 pontra, illetve 34,3 pontról 36,2 pontra.

oktatas.hu

A diákok magyar nyelvből és matematikából is 45-45 percet kaptak a feladatsor megoldására - a feladatsorokat és a megoldásokat itt nézhetitek meg: négyosztályos középiskolák, nyolcosztályos gimnáziumok, hatosztályos gimnáziumok.

Nem minden intézmény tette kötelezővé az írásbeli vizsgát, ezekbe az középiskolákba az általános iskolai jegyek alapján lehet bejutni, máshol viszont az írásbeli mellett szóbeli vizsgát is kell tenni – a művészeti és sporttiskolák pedig alkalmassági vizsgát is szervezhetnek. Ezeket február 18-tól tartják, a felvételi eredmények alapján a középiskolák március 13-ig készítik el a felvett diákok ideiglenes jegyzékét.

A felvételi központ ezeket veti össze a jelentkezők által felállított sorrendet tartalmazó tanulói adatlapokkal, így alakul ki a végleges felvételi jegyzék. A szülők április 25-ig kapnak értesítést - akik nem kerülnek be, azok jelentkezhetnek a május 2-től augusztus 30-ig tartó rendkívül felvételi eljárásra. A 2013-as középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket, a feladatlapokat és megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.