Íme, a korrigált keretszámok: az összes ösztöndíjas és részösztöndíjas hely

Nyilvánosságra hozták, hogy pontosan melyik képzési területen, milyen képzési szinteken vehetnek fel több állami ösztöndíjas hallgatót az egyetemek és főiskolák a keretszámok korrigálása után. Itt találjátok az összes adatot képzési szintre és képzési területre lebontva.

  • Eduline

Keretszámok a felsőfokú szakképzéseken

Képzési szintTeljes állami ösztöndíjasok számaRészösztöndíjasok száma
Felsőfokú szakképzés3500 teljes ösztöndíjas-

Korrigált keretszámok az alapképzéseken

Képzési terület

Teljes állami ösztöndíjasok száma

Részösztöndíjasok száma

Agrár

2000 teljes ösztöndíjas

100 részösztöndíjas

Bölcsészettudomány

2700 teljes ösztöndíjas

-

Gazdaságtudományok

250 teljes ösztöndíjas

-

Informatika

4550 teljes ösztöndíjas

1500 részösztöndíjas

Közigazgatási, rendészeti és katonai (csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen)

1017 teljes ösztöndíjas

-

Igazságügy, munkaügy

200 teljes ösztöndíjas

-

Műszaki

10 560 teljes ösztöndíjas

2350 részösztöndíjas

Orvos- és egészségtudomány

3200 teljes ösztöndíjas

100 részösztöndíjas

Pedagógusképzés

1600 teljes ösztöndíjas

-

Sporttudomány

600 teljes ösztöndíjas

-

Társadalomtudomány

1000 teljes ösztöndíjas

-

Természettudomány

4000 teljes ösztöndíjas

1500 részösztöndíjas

Művészet

740 teljes ösztöndíjas

-

Művészetközvetítés

350 teljes ösztöndíjas

-

Összesen

32 767 teljes ösztöndíjas

5550 részösztöndíjas

Keretszámok az osztatlan szakokon

Képzési terület

Teljes ösztöndíjasok száma

Részösztöndíjasok száma

Agrár

160 teljes ösztöndíjas

-

Jogász

100 teljes ösztöndíjas

-

Műszaki

200 teljes ösztöndíjas

-

Orvos- és egészségtudomány

1800 teljes ösztöndíjas

-

Művészet

160 teljes ösztöndíjas

-

Összesen

2420 teljes ösztöndíjas

-

Egyéb képzések

Képzés

Teljes ösztöndíjasok száma

Részösztöndíjasok száma

Határon túli kihelyezett képzések

400 teljes ösztöndíjas

-

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.