Itt a döntés: 55 ezren tanulhatnak ingyen az egyetemeken 2013-tól

55 ezernél, vagyis az idei létszámnál nem lehet alacsonyabb a 2013 szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott...

  • Eduline
Fazekas István

55 ezernél, vagyis az idei létszámnál nem lehet alacsonyabb a 2013 szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott formában elkezdő elsőévesek száma - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. Újságírói kérdésre azt válaszolta: 2013-ban már nem lesz részösztöndíjas finanszírozási forma, vagyis 55 ezren teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak az egyetemeken és főiskolákon.

Államilag finanszírozott formában azok tanulhatnak, akik elérik azt a ponthatárt, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz meg, időben megszerzik a diplomát, a végzés után pedig Magyarországon helyezkednek el. Hozzátette: a ponthatárokat december 31-ig hozza nyilvánosságra az erőforrás-minisztérium, de ígéretük szerint már karácsony előtt ismertetik a "minőségi kritériumokat", vagyis öt napjuk van, ahogy annak meghatározására is ennyi időt kaptak, hogy pontosan milyen szakokat támogat az állam.

Hozzátette: jövőre legalább 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra, ebben benne van a PPP-konstrukciók kiváltása, az intézmények adósságának rendezése, az uniós projektek önrészének átvállalása, és "mivel az 55 ezer fő az alsó határ, ez is többletforrást jelent". Mint arról korábban beszámoltunk, a 2012-eshez képest 34 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást különítettek el a felsőoktatásnak - kérdés, hogy ez az összeg elegendő lesz-e 55 ezer elsőéves oktatására.

A hallgatói szerződések maradnak

Továbbra is érvényes az a szabály, hogy az állam csak azoknak finanszírozza a tanulmányait, akik a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkednek el. "A kormány álláspontja ebben határozott" - mondta a kormányszóvivő. "Ennek a paramétereit az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg" - tette hozzá.

Jelenleg a hallgatói szerződésekben az áll, hogy az állami ösztöndíjasoknak a diploma megszerzése után a képzési idő kétszeresét - egy hároméves alapszak esetében például hat évet - kell Magyarországon "ledolgozniuk". Arra a kérdésre  nem tudott válaszolni, hogy ezek a szabályok változnak-e majd.

A hallgatói csoportok múlt héten elfogadott hatpontos követeléslistájában az egyik a "röghöz kötés" eltörlése volt - az elmúlt napok megmozdulásain többször elhangzott, hogy addig tiltakoznak, amíg a kormány meg nem szünteti a hallgatói szerződések rendszerét.

Országszerte tüntetnek a diákok

A kormányszóvivő a diáktüntetésekről azt mondta, ez demokratikus joguk. Ugyanakkor hozzátette, hogy Balog Zoltán erőforrás-miniszter a sajtótájékoztatóval egy időben sétált ki a Kossuth téren ülősztrájkoló HÖOK-elnökhöz. Nagy Dávid szerda reggel azt nyilatkozta: addig sztrájkol, amíg valamilyen formában információt nem kap a kormányülésen elhangzott tervekről.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.