55 ezernél, vagyis az idei létszámnál nem lehet alacsonyabb a 2013 szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott formában elkezdő elsőévesek száma - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. Újságírói kérdésre azt válaszolta: 2013-ban már nem lesz részösztöndíjas finanszírozási forma, vagyis 55 ezren teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak az egyetemeken és főiskolákon.
Államilag finanszírozott formában azok tanulhatnak, akik elérik azt a ponthatárt, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz meg, időben megszerzik a diplomát, a végzés után pedig Magyarországon helyezkednek el. Hozzátette: a ponthatárokat december 31-ig hozza nyilvánosságra az erőforrás-minisztérium, de ígéretük szerint már karácsony előtt ismertetik a "minőségi kritériumokat", vagyis öt napjuk van, ahogy annak meghatározására is ennyi időt kaptak, hogy pontosan milyen szakokat támogat az állam.
Hozzátette: jövőre legalább 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra, ebben benne van a PPP-konstrukciók kiváltása, az intézmények adósságának rendezése, az uniós projektek önrészének átvállalása, és "mivel az 55 ezer fő az alsó határ, ez is többletforrást jelent". Mint arról korábban beszámoltunk, a 2012-eshez képest 34 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást különítettek el a felsőoktatásnak - kérdés, hogy ez az összeg elegendő lesz-e 55 ezer elsőéves oktatására.
A hallgatói szerződések maradnak
Továbbra is érvényes az a szabály, hogy az állam csak azoknak finanszírozza a tanulmányait, akik a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkednek el. "A kormány álláspontja ebben határozott" - mondta a kormányszóvivő. "Ennek a paramétereit az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg" - tette hozzá.
Jelenleg a hallgatói szerződésekben az áll, hogy az állami ösztöndíjasoknak a diploma megszerzése után a képzési idő kétszeresét - egy hároméves alapszak esetében például hat évet - kell Magyarországon "ledolgozniuk". Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy ezek a szabályok változnak-e majd.
A hallgatói csoportok múlt héten elfogadott hatpontos követeléslistájában az egyik a "röghöz kötés" eltörlése volt - az elmúlt napok megmozdulásain többször elhangzott, hogy addig tiltakoznak, amíg a kormány meg nem szünteti a hallgatói szerződések rendszerét.
Országszerte tüntetnek a diákok
A kormányszóvivő a diáktüntetésekről azt mondta, ez demokratikus joguk. Ugyanakkor hozzátette, hogy Balog Zoltán erőforrás-miniszter a sajtótájékoztatóval egy időben sétált ki a Kossuth téren ülősztrájkoló HÖOK-elnökhöz. Nagy Dávid szerda reggel azt nyilatkozta: addig sztrájkol, amíg valamilyen formában információt nem kap a kormányülésen elhangzott tervekről.
