55 ezernél, vagyis az idei létszámnál nem lehet alacsonyabb a 2013 szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott...
55 ezernél, vagyis az idei létszámnál nem lehet alacsonyabb a 2013 szeptemberében tanulmányaikat államilag támogatott formában elkezdő elsőévesek száma - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. Újságírói kérdésre azt válaszolta: 2013-ban már nem lesz részösztöndíjas finanszírozási forma, vagyis 55 ezren teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak az egyetemeken és főiskolákon.
Államilag finanszírozott formában azok tanulhatnak, akik elérik azt a ponthatárt, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz meg, időben megszerzik a diplomát, a végzés után pedig Magyarországon helyezkednek el. Hozzátette: a ponthatárokat december 31-ig hozza nyilvánosságra az erőforrás-minisztérium, de ígéretük szerint már karácsony előtt ismertetik a "minőségi kritériumokat", vagyis öt napjuk van, ahogy annak meghatározására is ennyi időt kaptak, hogy pontosan milyen szakokat támogat az állam.
Hozzátette: jövőre legalább 24 milliárd forinttal több jut a felsőoktatásra, ebben benne van a PPP-konstrukciók kiváltása, az intézmények adósságának rendezése, az uniós projektek önrészének átvállalása, és "mivel az 55 ezer fő az alsó határ, ez is többletforrást jelent". Mint arról korábban beszámoltunk, a 2012-eshez képest 34 milliárd forinttal kevesebb állami támogatást különítettek el a felsőoktatásnak - kérdés, hogy ez az összeg elegendő lesz-e 55 ezer elsőéves oktatására.
A hallgatói szerződések maradnak
Továbbra is érvényes az a szabály, hogy az állam csak azoknak finanszírozza a tanulmányait, akik a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkednek el. "A kormány álláspontja ebben határozott" - mondta a kormányszóvivő. "Ennek a paramétereit az Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg" - tette hozzá.
Jelenleg a hallgatói szerződésekben az áll, hogy az állami ösztöndíjasoknak a diploma megszerzése után a képzési idő kétszeresét - egy hároméves alapszak esetében például hat évet - kell Magyarországon "ledolgozniuk". Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy ezek a szabályok változnak-e majd.
A hallgatói csoportok múlt héten elfogadott hatpontos követeléslistájában az egyik a "röghöz kötés" eltörlése volt - az elmúlt napok megmozdulásain többször elhangzott, hogy addig tiltakoznak, amíg a kormány meg nem szünteti a hallgatói szerződések rendszerét.
Országszerte tüntetnek a diákok
A kormányszóvivő a diáktüntetésekről azt mondta, ez demokratikus joguk. Ugyanakkor hozzátette, hogy Balog Zoltán erőforrás-miniszter a sajtótájékoztatóval egy időben sétált ki a Kossuth téren ülősztrájkoló HÖOK-elnökhöz. Nagy Dávid szerda reggel azt nyilatkozta: addig sztrájkol, amíg valamilyen formában információt nem kap a kormányülésen elhangzott tervekről.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
