Kétezerrel többen felvételiznek egyetemre-főiskolára, mint tavaly

Kétezerrel nőtt idén a felsőoktatásba jelentkezők száma - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.

  • MTI
Fülöp Máté

A tárcavezető a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) alakuló ülésén kiemelte: különösen fontos volt a számukra, hogy a műszaki, a gazdaságtudományi és az informatikai képzés területén a szakok részesedése emelkedjen. Kitért arra, hogy idén az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a gyógypedagógus képzésre való jelentkezések száma.

A miniszter a felsőoktatás helyzetét értékelve rámutatott arra: a területen nyugalmi állapot, egyfajta stabilitás jellemző. Az akkreditációs bizottságról szólva hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a kormánnyal együtt nemcsak a magyar felsőoktatás ügyét szolgálják, hanem egy még szélesebb dimenzióba is ki tudnak tekinteni.

Hozzátette: a MAB feladatai közül a legfontosabb, hogy biztosítsa a felsőoktatás színvonalát a saját eszközeivel, azzal a minőségbiztosítási tevékenységgel, amit végez. Képes legyen a konkrét intézmények szűken vett érdekeitől adott esetben eltekinteni, és rögzíteni, hogy az ország és a nemzet szempontjából milyen lépésekre van szükség, valamint ezeket a saját eszközeivel támogatni is tudja.

Könnyebb lesz bekerülni több szakra, csökkentették az előzetes ponthatárokat

Több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ezeken a szakokon is megállapítottak 2018-ra előzetes ponthatárokat. Azonban nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly.

A miniszter azt mondta, ha ez ténylegesen így lesz, biztos abban, hogy jó lesz az együttműködésük. Balog Zoltán az ülésen Palkovics László oktatási államtitkárral átadta a bizottság tagjainak hat évre szóló kinevezési okiratait.

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület. A MAB a törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel összefüggő eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra.

Újabb hat évig Csépe Valéria az akkreditációs bizottság elnöke

A következő hat évben is Csépe Valéria lesz a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke (MAB) - derül ki a március 14-én megjelent Magyar Közlönyből. Az akadémikus - aki egyben az új alaptanterv kidolgozását koordinálja - 2016 szeptembere óta vezeti a testületet, a MAB korábbi vezetője, Balázs Ervin 2016 májusában mondott le posztjáról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.