Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
MTI Fotó: Marjai János
A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy, a kormány számára készült jelentés. Az anyag rögzíti azt is, hogy a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni.
Az MTI birtokába került, 68 oldalas dokumentum szerint a szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése, jelenleg ugyanis az intézmények a költségvetésükön belül szabadon átcsoportosíthatnak, így a gyakorlatban a például műszaki vagy természettudományi képzési költségekre kapott támogatás akár a jogászképzésre is fordítható intézményen belül. Milyenek lesznek a 2013-as keretszámok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga rögzíti: a 2013. évi jelentkezések alapján oly módon kellene elosztani a kormány által elfogadott - és a Széll Kálmán Tervnek megfelelően módosított - magyar állami ösztöndíjas keretszámot, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények ne kapjanak keretszámot.
Ily módon az egyes intézményekben a gyenge képzési területeken a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése megkezdődik és 2014/2015-ben le is zárul, az erősségek ugyanakkor fennmaradnak és fejlődhetnek. A "profiltisztítás" rendező elve, hogy a főbb fejlesztési profilokat a kiválóság alapján határozzák meg, egyes felsőoktatási térségeken belül ne legyenek párhuzamosságok.
Kitérnek arra is: a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni, ugyanis a hallgatók nagy számban a képzés befejezése előtt esnek ki a rendszerből annak rugalmatlansága miatt.
Az intézményfejlesztési tervek áttekintése során azt találták: az intézmények ezek elkészítésekor alapvetően nem vagy csak kis kivétellel reagáltak a tényleges 2012-es jelentkezési adatokra. Az egyes intézmények a képzési területeket 47 százalékban tervezik fejleszteni, 48 százalékban szinten tartani, és csupán 5 százalékban csökkenteni, visszafejleszteni. Ez azt mutatja, hogy döntő többségük tevőlegesen még nem nézett szembe a felsőoktatás területén a következő két évtizedben várható "demográfiai lejtmenettel" és a hallgatói létszám ebből fakadóan biztos, jelentős csökkenésével.
Az elmúlt három évre visszatekintve csak három intézmény - Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - tudta nominálisan is növelni hallgatói létszámát, további öt pedig relatíve növelte részarányát a teljes hallgatói létszámon belül. Jelentős veszteséget szenvedett az egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a főiskolák közül a Szolnoki Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola.
