A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek...
A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy, a kormány számára készült jelentés. Az anyag rögzíti azt is, hogy a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni.
Az MTI birtokába került, 68 oldalas dokumentum szerint a szabályozás egyik központi eleme a képzési költségek finanszírozásának adott szakhoz kötése, jelenleg ugyanis az intézmények a költségvetésükön belül szabadon átcsoportosíthatnak, így a gyakorlatban a például műszaki vagy természettudományi képzési költségekre kapott támogatás akár a jogászképzésre is fordítható intézményen belül. Milyenek lesznek a 2013-as keretszámok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának anyaga rögzíti: a 2013. évi jelentkezések alapján oly módon kellene elosztani a kormány által elfogadott - és a Széll Kálmán Tervnek megfelelően módosított - magyar állami ösztöndíjas keretszámot, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó képzési területekre az egyes intézmények ne kapjanak keretszámot.
Ily módon az egyes intézményekben a gyenge képzési területeken a képzés megszűnik, azok kapacitásainak leépítése megkezdődik és 2014/2015-ben le is zárul, az erősségek ugyanakkor fennmaradnak és fejlődhetnek. A "profiltisztítás" rendező elve, hogy a főbb fejlesztési profilokat a kiválóság alapján határozzák meg, egyes felsőoktatási térségeken belül ne legyenek párhuzamosságok.
Kitérnek arra is: a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni, ugyanis a hallgatók nagy számban a képzés befejezése előtt esnek ki a rendszerből annak rugalmatlansága miatt.
Az intézményfejlesztési tervek áttekintése során azt találták: az intézmények ezek elkészítésekor alapvetően nem vagy csak kis kivétellel reagáltak a tényleges 2012-es jelentkezési adatokra. Az egyes intézmények a képzési területeket 47 százalékban tervezik fejleszteni, 48 százalékban szinten tartani, és csupán 5 százalékban csökkenteni, visszafejleszteni. Ez azt mutatja, hogy döntő többségük tevőlegesen még nem nézett szembe a felsőoktatás területén a következő két évtizedben várható "demográfiai lejtmenettel" és a hallgatói létszám ebből fakadóan biztos, jelentős csökkenésével.
Az elmúlt három évre visszatekintve csak három intézmény - Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - tudta nominálisan is növelni hallgatói létszámát, további öt pedig relatíve növelte részarányát a teljes hallgatói létszámon belül. Jelentős veszteséget szenvedett az egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a főiskolák közül a Szolnoki Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
