Keresztféléves felvételi: már csak négy napig lehet változtatni a sorrenden

A 2012-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők január 10-ig pótolhatják azokat a...

  • MTI

A 2012-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők január 10-ig pótolhatják azokat a dokumentumaikat, amelyeket felvételi kérelmük elküldésekor nem csatoltak a jelentkezési lapjuk mellé, vagy nem töltöttek fel az e-felvételiben.

Szintén január 10-ig van lehetőség módosítani a jelentkezési sorrenden (ez csak egy alkalommal tehető meg), a személyes adatokon, elérhetőségeken, vagy akár visszavonni jelentkezési helyeket.

A módosítási kérelmek és a hiányzó dokumentumok kétféleképpen juttathatók el az Oktatási Hivatalhoz: lehet elektronikusan feltölteni a www.felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi felületén, de beküldhetők postai úton a hivatal postacímére is (1363 Budapest Pf. 19.).

Mivel a jelentkezési sorrend módosítására csak egy alkalommal van lehetőség, ezért ezzel csak azoknak érdemes élniük ezzel, akiknek időközben megváltozott az a preferencia-sorrendjük, amely alapján jelentkezéseiket rangsorolták. Nem érdemes csak azért hátrébb rangsorolni egy jelentkezést, ha valakinek például nem sikerült az alkalmassági vizsgája, mivel ez esetben az adott szakra amúgy sem nyerhet felvételt - írták.

A közlemény szerint szintén nem érdemes módosítani, ha már nem szeretne bekerülni valamely jelentkezési helyére; ilyenkor előnyösebb az adott jelentkezési hely visszavonását (kizárását) választani. Újabb jelentkezési hely ugyanakkor ebben az időszakban már nem jelölhető meg. A 2012. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait január 24-én állapítják meg és hirdetik ki.

A jelentkező az általa kért elbírálási sorrend alapján az első olyan helyre nyer felvételt, ahol elérte a megállapított felvételi ponthatárt. A besorolási döntésről az Oktatási Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket.

A jogszabályi minimumpontszám alapképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben - az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számítva - 240 pont, felsőfokú szakképzésben pedig 140 pont - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.