Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és meddig hitelesíthetitek az elektronikus jelentkezési lapot? Könnyen lecsúszhattok a keresztféléves felvételiről, ha a következő szabályokra nem figyeltek.
Kötelező emelt szintű érettségi
Bizonyos alap- és osztatlan szakokon emelt szintű érettségit kérnek egy vagy két tantárgyból, így például alkalmazott közgazdaságtanhoz matekból, építészmérnök szakhoz matekból, fizikából vagy építészeti és építési alapismeretekből, az orvosihoz pedig biológiából, fizikából vagy kémiából kell emelteznetek. A kötelező emelt szintű érettségik teljes listáját itt találjátok.
Alkalmassági vizsga
Több szakon - például az osztatlan tanári képzéseken - is lehet alkalmassági vagy egészségügyi vizsga. Ha ezeken nem feleltek meg, akkor sem kerülhettek be a kiválasztott képzésre, ha amúgy elegendő pontotok lenne. A vizsgákat jellemzően decemberben vagy januárban tartják, erről bővebben itt olvashattok.
Hitelesítés és kötelező dokumentumok
Nem szabad elfeledkezni a jelentkezésetek hitelesítéséről, ezt november 23-ig tehetitek meg. Kétféleképpen hitelesíthettek: ügyfélkapun keresztül vagy hitelesítő adatlappal. Utóbbit az e-felvételi felületéről tölthetitek le és nyomtathatjátok ki, majd aláírva kell postáznotok az Oktatási Hivatalnak (az 1380 Budapest, Pf. 1190 címre). Ha ügyfélkaput használnátok, először regisztrálnotok kell (ezt bármelyik okmányirodában megtehetitek, de csak személyesen). Ezután csak annyit kell tennetek, hogy egyszerre beléptek az ügyfélkapuba és az e-felvételibe, ekkor automatikusan megtörténik a hitelesítés.
A szükséges dokumentumokat, például diploma vagy nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát is csatolnotok kell a jelentkezésetek mellé. Ha november 15-ig ezeket még nem szereztétek meg, január 8-ig pótolhatjátok. Egyszer változtathattok a jelentkezési helyek sorrendjén is - fontos, hogy ezután újra hitelesítenetek kell a jelentkezést. Itt van az összes tudnivaló a 2015-ös keresztféléves felvételiről.
Minimumponthatár
Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, legalább 260, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább, legalább 220 pontot kell gyűjtenetek az 500-ból, mesterképzésre pedig a maximálisan szerezhető 100 pontból kell legalább 50-et elérnetek ahhoz, hogy bármilyen képzésre bekerülhessetek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi ponttal garantáltan felvesznek: ha a férőhelyeket magasabb pontszámú hallgatókkal fel tudják tölteni, akkor könnyen lecsúszhattok, de akkor is emelhetik a ponthatárt, ha így nem sikerül minden szabad helyre felvenniük valakit. Így változnak a pontszámítási szabályok: komoly ponthatáremelés előtt állunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
