Ezek a diákok biztosan nem kezdhetik el az egyetemet 2015-ben

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és meddig hitelesíthetitek az elektronikus jelentkezési lapot? Könnyen lecsúszhattok a keresztféléves felvételiről, ha a következő szabályokra nem figyeltek.

  • Eduline

Kötelező emelt szintű érettségi

Bizonyos alap- és osztatlan szakokon emelt szintű érettségit kérnek egy vagy két tantárgyból, így például alkalmazott közgazdaságtanhoz matekból, építészmérnök szakhoz matekból, fizikából vagy építészeti és építési alapismeretekből, az orvosihoz pedig biológiából, fizikából vagy kémiából kell emelteznetek. A kötelező emelt szintű érettségik teljes listáját itt találjátok.

Alkalmassági vizsga

Több szakon - például az osztatlan tanári képzéseken - is lehet alkalmassági vagy egészségügyi vizsga. Ha ezeken nem feleltek meg, akkor sem kerülhettek be a kiválasztott képzésre, ha amúgy elegendő pontotok lenne. A vizsgákat jellemzően decemberben vagy januárban tartják, erről bővebben itt olvashattok.

Shutterstock

Hitelesítés és kötelező dokumentumok

Nem szabad elfeledkezni a jelentkezésetek hitelesítéséről, ezt november 23-ig tehetitek meg. Kétféleképpen hitelesíthettek: ügyfélkapun keresztül vagy hitelesítő adatlappal. Utóbbit az e-felvételi felületéről tölthetitek le és nyomtathatjátok ki, majd aláírva kell postáznotok az Oktatási Hivatalnak (az 1380 Budapest, Pf. 1190 címre). Ha ügyfélkaput használnátok, először regisztrálnotok kell (ezt bármelyik okmányirodában megtehetitek, de csak személyesen). Ezután csak annyit kell tennetek, hogy egyszerre beléptek az ügyfélkapuba és az e-felvételibe, ekkor automatikusan megtörténik a hitelesítés.

A szükséges dokumentumokat, például diploma vagy nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát is csatolnotok kell a jelentkezésetek mellé. Ha november 15-ig ezeket még nem szereztétek meg, január 8-ig pótolhatjátok. Egyszer változtathattok a jelentkezési helyek sorrendjén is - fontos, hogy ezután újra hitelesítenetek kell a jelentkezést. Itt van az összes tudnivaló a 2015-ös keresztféléves felvételiről.

Minimumponthatár

Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, legalább 260, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább, legalább 220 pontot kell gyűjtenetek az 500-ból, mesterképzésre pedig a maximálisan szerezhető 100 pontból kell legalább 50-et elérnetek ahhoz, hogy bármilyen képzésre bekerülhessetek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi ponttal garantáltan felvesznek: ha a férőhelyeket magasabb pontszámú hallgatókkal fel tudják tölteni, akkor könnyen lecsúszhattok, de akkor is emelhetik a ponthatárt, ha így nem sikerül minden szabad helyre felvenniük valakit. Így változnak a pontszámítási szabályok: komoly ponthatáremelés előtt állunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.