Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi, és meddig hitelesíthetitek az elektronikus jelentkezési lapot? Könnyen lecsúszhattok a keresztféléves felvételiről, ha a következő szabályokra nem figyeltek.
Kötelező emelt szintű érettségi
Bizonyos alap- és osztatlan szakokon emelt szintű érettségit kérnek egy vagy két tantárgyból, így például alkalmazott közgazdaságtanhoz matekból, építészmérnök szakhoz matekból, fizikából vagy építészeti és építési alapismeretekből, az orvosihoz pedig biológiából, fizikából vagy kémiából kell emelteznetek. A kötelező emelt szintű érettségik teljes listáját itt találjátok.
Alkalmassági vizsga
Több szakon - például az osztatlan tanári képzéseken - is lehet alkalmassági vagy egészségügyi vizsga. Ha ezeken nem feleltek meg, akkor sem kerülhettek be a kiválasztott képzésre, ha amúgy elegendő pontotok lenne. A vizsgákat jellemzően decemberben vagy januárban tartják, erről bővebben itt olvashattok.

Hitelesítés és kötelező dokumentumok
Nem szabad elfeledkezni a jelentkezésetek hitelesítéséről, ezt november 23-ig tehetitek meg. Kétféleképpen hitelesíthettek: ügyfélkapun keresztül vagy hitelesítő adatlappal. Utóbbit az e-felvételi felületéről tölthetitek le és nyomtathatjátok ki, majd aláírva kell postáznotok az Oktatási Hivatalnak (az 1380 Budapest, Pf. 1190 címre). Ha ügyfélkaput használnátok, először regisztrálnotok kell (ezt bármelyik okmányirodában megtehetitek, de csak személyesen). Ezután csak annyit kell tennetek, hogy egyszerre beléptek az ügyfélkapuba és az e-felvételibe, ekkor automatikusan megtörténik a hitelesítés.
A szükséges dokumentumokat, például diploma vagy nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát is csatolnotok kell a jelentkezésetek mellé. Ha november 15-ig ezeket még nem szereztétek meg, január 8-ig pótolhatjátok. Egyszer változtathattok a jelentkezési helyek sorrendjén is - fontos, hogy ezután újra hitelesítenetek kell a jelentkezést. Itt van az összes tudnivaló a 2015-ös keresztféléves felvételiről.
Minimumponthatár
Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, legalább 260, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább, legalább 220 pontot kell gyűjtenetek az 500-ból, mesterképzésre pedig a maximálisan szerezhető 100 pontból kell legalább 50-et elérnetek ahhoz, hogy bármilyen képzésre bekerülhessetek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi ponttal garantáltan felvesznek: ha a férőhelyeket magasabb pontszámú hallgatókkal fel tudják tölteni, akkor könnyen lecsúszhattok, de akkor is emelhetik a ponthatárt, ha így nem sikerül minden szabad helyre felvenniük valakit. Így változnak a pontszámítási szabályok: komoly ponthatáremelés előtt állunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).