Kemény hónapok várnak a felvételizőkre - a legfontosabb tudnivalók

Mi változik a 2015-ös felvételin az idei évhez képest? Hány pont kell a bekerüléshez? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Most érettségizem, és szeretnék egyetemre jelentkezni. Milyenek lesznek a szabályok, hány ponttal lehet bekerülni?

Február 15-ig lehet majd jelentkezni a 2015-ös felvételire, a felvételi tájékoztatót várhatóan december végéig hozzák nyilvánosságra. Az, hogy hány ponttal kerülhettek be a felsőoktatásba, az adott szaktól függ - mindenkinek el kell érnie viszont a minimumponthatárt, amely 2015-ben az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont lesz. Arról, hogy milyen lesz a 2015-ös érettségi, itt olvashatjátok összefoglalónkat.

Ha az eddigi szabályok maradnak érvényben, a legtöbb szakon a ponthatárt a jelentkezők száma és pontszáma határozza majd meg - elvileg az, aki eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas helyre kerülhet be egészen addig, amíg be nem telik a szakos kapacitás (a szakra felvehető teljes létszám). Az intézmények ugyanakkor a "minőség védelme" érdekében magasabb ponthatárt is húzhatnak a támogatott képzésen. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok.

Tizenhat szakon, köztük a gazdasági alapszakokon és a kommunikáció alapképzésen 2013 óta központi pohthatárt határoznak meg. Azonban ez is csak minimum, amelytől az intézmény magasabb limitet is húzhat. A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg, a tizenhat szakét pedig itt találjátok.

Hogyan válasszatok egyetemi-főiskolai szakot?
Felvételi követelmények, ponthatárok, állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzés, karrier és fizetés, nyílt napok, tantárgyak, vizsgák - itt minden fontos infót megtaláltok, amelyre a szakválasztáshoz szükségetek lehet.

2015-ben kötelező lesz az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen: itt találjátok a listát.

Ha elfogadják az új felsőoktatási stratégiát, már 2015-ben szakok szűnhetnek meg, és nehezebb lesz megtartani az állami ösztöndíjas helyet: részletes összefoglalónkat a jövő évi felvételiről itt olvashatjátok. Azoknak, akik felvételt nyernek, kompetenciatesztet kell írniuk: a diákok legrosszabbul teljesítő harmadának felzárkóztató kurzusokon kell részt venniük: cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.