Jobbik: vonják vissza a 2012-es felvételi keretszámokat

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a csütörtökön kihirdetett felsőoktatási felvételi keretszámokat...

  • MTI

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a csütörtökön kihirdetett felsőoktatási felvételi keretszámokat, amelyek a jelenlegi 52 ezerről 34 ezerre csökkentik az államilag finanszírozott férőhelyek számát - jelentette ki pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke.

Balczó Zoltán szerint ezzel a döntéssel a szegényebb családoknak és a középosztálybeliek egy részének is lehetetlenné válik, hogy gyermekeik diplomát szerezzenek. Emlékeztetett: a kormány a Széll Kálmán-tervben és az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban ezt a lépést csak 2014-re tervezte.

Ezzel a döntéssel a hallgatók kétharmadára rendkívüli terheket ró a tanulás, és ez a társadalmi mobilitás megszűnését jelenti, hiszen a tehetséges fiatalok nem tudják majd befutni azt az életpályát, amire hivatottak - értékelte az ellenzéki politikus.

Az államilag finanszírozott férőhelyek társadalmi igényekhez való igazításával a Jobbik egyetért, azonban itt is a drasztikus csökkentés hátrányaira hívják fel a figyelmet. Balczó Zoltán szerint például az, hogy az eddigi 4900 államilag finanszírozott gazdaságtudományi hely 250-re csökken, elfogadhatatlan és ez a lépés néhány intézmény esetében az adott karok megszűnéséhez vezethet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.