Jó hír a felvételizőknek: könnyítettek az alkalmassági vizsgákon

Az érettségi időszak és a jelentkezés izgalmait fokozva eddig több felvételi alkalmassági vizsgát kellett teljesíteni, de már nem kötelező.

  • Eduline
Stiller Ákos

A felvételi eljárásáról szóló rendelet 2016-os módosításával lehetővé tették a felvételizők számára, hogy amennyiben több intézménynél is ugyanazt az alkalmassági vizsgát kellene teljesítenie egy felvételizőnek, úgy elegendő egyetlen vizsgát letennie. Amennyiben az alkalmasságin megfelelt, azt köteles a többi felsőoktatási intézmény is elfogadni.

Csak arra az alkalmassági vizsgára kell elmennie a felvételizőnek (ha ugyanarról a szakról van szó, csak máshol), amelyiket előbb jelölt meg a jelentkezési listáján a lehetséges képzések között.

Például, ha valaki az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar tanító szakjára jelentkezik első helyen, akkor az ott szerzett alkalmasságit el kell fogadja a második helyen megjelölt SZTE JGYP is, amennyiben ott is a tanító szak miatt meg kellene jelennie az alkalmasságin.

Az egyik legnépszerűbb szakot hiába keresik a jelentkezők, de az azt felváltó szakot sem választhatják

Bár több egyetem is hirdeti, könnyen lehet, mégsem lesz a felvételi kínálatukban az andragógiát váltó közösségszervezés - derül ki az Oktatási Hivatal megkeresésünkre adott válaszából. A kormány 2015-ben számos szak megszüntetéséről, átalakításáról, illetve átnevezéséről határozott. A hirtelen változtatások ellen a felsőoktatás szereplői határozottan tiltakoztak, egyes szakok, mint a társadalomtudomány vagy a nemzetközi tanulmányok esetében tüntetések is voltak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna