"Itthon nem tudnék német nyelven tanulni" - diákok a külföldi továbbtanulásról

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap.

  • Eduline
Az Oxford. A vezető egyetemekre nehéz bekerülni, ennek ellenére egyre többen próbálkoznak
Wikipedia

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap. A vezető budapesti középiskolákból is egyre többen készülnek külföldi egyetemekre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

„A választásomban a röghöz kötés is közrejátszik, de az államot is meg lehet érteni, nem szerencsés, ha a magyar állam pénzén kitanított fiatal orvos külföldön hasznosítja majd a tudását” – mondta a lapnak az egyik középiskola végzős diákja, aki szerint ilyen mértékben ugyanakkor nem kellene korlátozni a hallgatók szabadságát.

A végzős középiskolások szerint tény, hogy Ausztriában drágább az élet, de a 17 eurós féléves tandíj elfogadható. Ezt az összeget a Bécsi Egyetem nemzetközi gazdálkodás képzésére jelentkező Göncz Gábor Balázs is elfogadhatónak tartja, itthon ugyanis körülbelül 300 ezer forintot kell fizetni félévente, ha valaki nem szerez államilag finanszírozott helyet azon a tizenhat szakon, amelynél a korábbiaknál jóval magasabb ponthatárt határozott meg az erőforrás-minisztérium.

„Itthon nem tudnék német nyelven tanulni, ezért jelentkeztem Bécsbe. Másrészt sokkal több lehetőség van abban az országban, és az emberek életszínvonala is jóval magasabb, mint itthon” – tette hozzá. Melyek a legnépszerűbb osztrák egyetemek? Hova jelentkezik a legtöbb magyar diák? A friss adatokat itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.