"Itthon nem tudnék német nyelven tanulni" - diákok a külföldi továbbtanulásról

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap.

  • Eduline
Az Oxford. A vezető egyetemekre nehéz bekerülni, ennek ellenére egyre többen próbálkoznak
Wikipedia

Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap. A vezető budapesti középiskolákból is egyre többen készülnek külföldi egyetemekre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

„A választásomban a röghöz kötés is közrejátszik, de az államot is meg lehet érteni, nem szerencsés, ha a magyar állam pénzén kitanított fiatal orvos külföldön hasznosítja majd a tudását” – mondta a lapnak az egyik középiskola végzős diákja, aki szerint ilyen mértékben ugyanakkor nem kellene korlátozni a hallgatók szabadságát.

A végzős középiskolások szerint tény, hogy Ausztriában drágább az élet, de a 17 eurós féléves tandíj elfogadható. Ezt az összeget a Bécsi Egyetem nemzetközi gazdálkodás képzésére jelentkező Göncz Gábor Balázs is elfogadhatónak tartja, itthon ugyanis körülbelül 300 ezer forintot kell fizetni félévente, ha valaki nem szerez államilag finanszírozott helyet azon a tizenhat szakon, amelynél a korábbiaknál jóval magasabb ponthatárt határozott meg az erőforrás-minisztérium.

„Itthon nem tudnék német nyelven tanulni, ezért jelentkeztem Bécsbe. Másrészt sokkal több lehetőség van abban az országban, és az emberek életszínvonala is jóval magasabb, mint itthon” – tette hozzá. Melyek a legnépszerűbb osztrák egyetemek? Hova jelentkezik a legtöbb magyar diák? A friss adatokat itt találjátok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.