Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap.
Egyre több Zala megyei diák tanulna tovább Ausztriában, Angliában és Olaszországban – írja a Zalai Hírlap. A vezető budapesti középiskolákból is egyre többen készülnek külföldi egyetemekre - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
„A választásomban a röghöz kötés is közrejátszik, de az államot is meg lehet érteni, nem szerencsés, ha a magyar állam pénzén kitanított fiatal orvos külföldön hasznosítja majd a tudását” – mondta a lapnak az egyik középiskola végzős diákja, aki szerint ilyen mértékben ugyanakkor nem kellene korlátozni a hallgatók szabadságát.
A végzős középiskolások szerint tény, hogy Ausztriában drágább az élet, de a 17 eurós féléves tandíj elfogadható. Ezt az összeget a Bécsi Egyetem nemzetközi gazdálkodás képzésére jelentkező Göncz Gábor Balázs is elfogadhatónak tartja, itthon ugyanis körülbelül 300 ezer forintot kell fizetni félévente, ha valaki nem szerez államilag finanszírozott helyet azon a tizenhat szakon, amelynél a korábbiaknál jóval magasabb ponthatárt határozott meg az erőforrás-minisztérium.
„Itthon nem tudnék német nyelven tanulni, ezért jelentkeztem Bécsbe. Másrészt sokkal több lehetőség van abban az országban, és az emberek életszínvonala is jóval magasabb, mint itthon” – tette hozzá. Melyek a legnépszerűbb osztrák egyetemek? Hova jelentkezik a legtöbb magyar diák? A friss adatokat itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
