Szurop Mátéval, a Fazekas Mihály Gimnázium végzős diákjával beszélgettünk a mai emelt szintű matematikaérettségiről.
A középszintű matekérettségi első részének megoldásait itt, a második rész megoldásait itt, a válaszható feldadatok megoldásait pedig itt találjátok.
Nem volt rossz. A feladatok jók voltak szerintem.
Az emelt szintű matematikaérettségi első feladata egy kétismeretlenes logaritmikus egyenletrendszert és egy trigonometrikus másodfokú egyenletet tartalmazott, tehát két algebrai feladatot. Máté elmondása szerint ez egy korrekt és jól megoldható feladat volt.
A második feladatban egy vonat átlagsebességét kellett kiszámolni megadott adatok alapján, majd a második részében egy megadott számhalmaz elemeivel kellett műveleteket végezni (módusz, medián, hiányzó elem kitalálása).
A harmadik feladat egy geometriai feladat volt, különböző körök, azok átmérőivel és sugaraival kapcsoaltban kellett számolgatni.
Ez mát nem volt annyira vicces, pepecselős volt, és kevés pont járt rá. Körülbelül annyit kellett írni négy pontért, mint a második feladatrészben nyolcért. Ebből a szempontból kicsit nehezebb volt.
A negyedik feladatnak egy koordinátageometriai feladatot kaptak a diákok, amiről Máté így nyilatkozott:
Meglepő volt! Szintén egy nagyon pepecselős feladatról beszélünk, ami olyan lexikai tudást számonkérő anyagrészre kérdezett rá, amivel kapcsolatban születhettek jó meg rossz megoldások is. Nagyon sok volt vele a munka, és jóval szárazabb és gépiesebb volt, mint a többi.
Az ötödik feladatban számelméletiet kaptak, oszthatóságokat kellett meghatározni. A hatodik pedig valószínűségszámítás volt egy logaritmikus egyenlőséggel.
A hetedik feladat térfogatszámítást tartalmazott. Az egyik részében területminimumot kellett meghatározni, tehát kellett deriválni is.
A nyolcadik feladatot én kihagytam. Az valami gráfelmélet lehetett. Szerintem nagyon nagyon sokan azt hagyták ki. (A kilenc feladatól egyet kihagyhatunk.)
A kilencedik pedig ismét egy valószínűségszámításos feladat volt.
Összességében az összbenyomásom az volt, hogy sok szempontból finomítottak. A második feladatrésznek a nagyon nehéz feladatai helyett most inkább gondolkodtató, tudást is számonkérő feladatok adtak. Az első feladatrész viszont tényleg hihetetlneül pepecselős volt. Gyakorláskor általában hetven perc ment el az első rész feladataira, most, élesben több mint másfél óra volt, mire azokat megcsináltam. És nem is volt annyira egyszerű, mint szokott lenni. Ami mindenképpen pozítívum, hogy integrálásból és deeriválásból tényleg olyat kértek csak, amit mindeki tanult és valószínűségszámításból is világosabban votlak megfogalmazva a feladatok, mint az előző években.
Köszönjük az interjút Máténak!
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
