Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szurop Mátéval, a Fazekas Mihály Gimnázium végzős diákjával beszélgettünk a mai emelt szintű matematikaérettségiről.
A középszintű matekérettségi első részének megoldásait itt, a második rész megoldásait itt, a válaszható feldadatok megoldásait pedig itt találjátok.

Nem volt rossz. A feladatok jók voltak szerintem.
Az emelt szintű matematikaérettségi első feladata egy kétismeretlenes logaritmikus egyenletrendszert és egy trigonometrikus másodfokú egyenletet tartalmazott, tehát két algebrai feladatot. Máté elmondása szerint ez egy korrekt és jól megoldható feladat volt.
A második feladatban egy vonat átlagsebességét kellett kiszámolni megadott adatok alapján, majd a második részében egy megadott számhalmaz elemeivel kellett műveleteket végezni (módusz, medián, hiányzó elem kitalálása).
A harmadik feladat egy geometriai feladat volt, különböző körök, azok átmérőivel és sugaraival kapcsoaltban kellett számolgatni.
Ez mát nem volt annyira vicces, pepecselős volt, és kevés pont járt rá. Körülbelül annyit kellett írni négy pontért, mint a második feladatrészben nyolcért. Ebből a szempontból kicsit nehezebb volt.
A negyedik feladatnak egy koordinátageometriai feladatot kaptak a diákok, amiről Máté így nyilatkozott:
Meglepő volt! Szintén egy nagyon pepecselős feladatról beszélünk, ami olyan lexikai tudást számonkérő anyagrészre kérdezett rá, amivel kapcsolatban születhettek jó meg rossz megoldások is. Nagyon sok volt vele a munka, és jóval szárazabb és gépiesebb volt, mint a többi.
Az ötödik feladatban számelméletiet kaptak, oszthatóságokat kellett meghatározni. A hatodik pedig valószínűségszámítás volt egy logaritmikus egyenlőséggel.
A hetedik feladat térfogatszámítást tartalmazott. Az egyik részében területminimumot kellett meghatározni, tehát kellett deriválni is.
A nyolcadik feladatot én kihagytam. Az valami gráfelmélet lehetett. Szerintem nagyon nagyon sokan azt hagyták ki. (A kilenc feladatól egyet kihagyhatunk.)
A kilencedik pedig ismét egy valószínűségszámításos feladat volt.
Összességében az összbenyomásom az volt, hogy sok szempontból finomítottak. A második feladatrésznek a nagyon nehéz feladatai helyett most inkább gondolkodtató, tudást is számonkérő feladatok adtak. Az első feladatrész viszont tényleg hihetetlneül pepecselős volt. Gyakorláskor általában hetven perc ment el az első rész feladataira, most, élesben több mint másfél óra volt, mire azokat megcsináltam. És nem is volt annyira egyszerű, mint szokott lenni. Ami mindenképpen pozítívum, hogy integrálásból és deeriválásból tényleg olyat kértek csak, amit mindeki tanult és valószínűségszámításból is világosabban votlak megfogalmazva a feladatok, mint az előző években.
Köszönjük az interjút Máténak!
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).