Ilyen lesz a 2015-ös érettségi: a legfontosabb infók egy helyen

Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a tavaszi érettségiről: mikor kezdődnek a vizsgák? Milyen tárgyakból tehettek emelt szintű érettségit? Hogyan változnak a felvételi szabályai?

  • Eduline

Mikor kezdődik a májusi érettségi?

A tavaszi érettségi szezon az írásbeli vizsgákkal, 2015. május 4-én kezdődik, aznap magyarból fogtok érettségizni, majd 5-én matekból, 6-án történelemből, 7-én angolból, 8-án pedig németből vizsgázhattok. Az utolsó írásbeli május 26-án lesz.

A szóbeli érettségi vizsgákat 2015. június 4-től 26-ig tartják, az emelt szintű vizsgákat június 4-11-ig, a középszintűeket pedig június 15-26-ig. A 2014/2015-ös tanév legfontosabb dátumait itt találjátok.

Túry Gergely

Nem minden tárgyból lehet emeltezni

2015-ben is csak olyan tárgyakból tehettek emelt szintű érettségit, amelyből pontot számolnak az egyetemi-főiskolai felvételin, és létezik belőle emelt szintű érettségi vizsga. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Változik a választható tárgyak listája

Utoljára a 2014-es őszi érettségin lehetett vizsgázni a huszonöt egyedileg akkreditált tantárgyból, például angol irodalomból, környezettanból, mikrobiológiából, épületgépészetből, vagy tánc- és mozgásművészetből. A megszűnő érettségi tárgyak listáját itt találjátok. Ugyanakkor 2015-ben bevezetnek egy új választható közismereti tantárgyat, a pszichológiát.

A témakörök

Nyilvánosságra hozták a közép- és emelt szintű informatikaérettségi témaköreit és a szoftverlistákat, illetve az informatikai alapismeretek, a mozgóképkultúra és médiaismeret, az ember- és társadalomismeret, etika, az emberismeret és etika, a társadalomismeret, a gazdasági ismeretek és a katonai alapismeretek tárgyak szóbeli témaköreit és projekttémáit, valamint a közép- és emelt szintű testnevelésvizsga részleteit. Itt találjátok a részleteket.

Ezeken a szakokon kötelező az emelt szintű érettségi

Több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen is elvárás az emelt szintű érettségi. Természetesen ilyenkor jár többletpont, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. A szakok listájáért kattintsatok ide.

Nehezebb lesz bekerülni az egyetemekre, főiskolákra

Ismét emelik a minimumponthatárt, így az alap- vagy osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pontot kell szerezniük.  A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályairól itt olvashattok bővebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.