A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek...
A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit a diákok - eddig minden tantárgyból lehetett vizsgázni. A döntéssel több ezren járhatnak rosszul: 2011-ben 40 ezer, 2012-ben pedig 38 ezer diák - az őszi vizsgaidőszakban például a jelentkezők több mint fele - választotta ezt a vizsgatípust.
"Az érettséginek szimbolikus szerepe van"
Eddig már a 10. vagy a 11. osztály végén vizsgázhattak a középiskolások azokból a tantárgyakból, amelyeket az utolsó évfolyamokon nem tanultak, illetve azokból, amelyekből eléggé felkészültnek érezték magukat - ez általában idegen nyelv, informatika vagy természettudományi tárgy. Ráadásul az előrehozott vizsga plusz egy lehetőséget jelentett: ha a diák megbukott, szabadon választható tantárgy esetén más tárgyból is érettségizhetett később, így az elégtelen érdemjegy nem került be a bizonyítványba. Kötelező tantárgy esetén javító érettségi vizsgát kellett tenni.
Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy a változtatásnak „számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot”.
A tanárok és a diákok nem örülnek a változásnak: a Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A középiskolai tanárok szerint érthetetlen, miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a középiskolásoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is az előrehozott vizsga megtartása mellett szavazott: a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy természettudományos tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nincsenek óráik.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
