Több ezer középiskolás jár rosszul az érettségi szabályok változásával

A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek...

  • Eduline
Egyik természettudományos tárgyból sem lehet előrehozott érettségit tenni májustól
Túry Gergely

A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit a diákok - eddig minden tantárgyból lehetett vizsgázni. A döntéssel több ezren járhatnak rosszul: 2011-ben 40 ezer, 2012-ben pedig 38 ezer diák  - az őszi vizsgaidőszakban például a jelentkezők több mint fele - választotta ezt a vizsgatípust.

"Az érettséginek szimbolikus szerepe van"

Eddig már a 10. vagy a 11. osztály végén vizsgázhattak a középiskolások azokból a tantárgyakból, amelyeket az utolsó évfolyamokon nem tanultak, illetve azokból, amelyekből eléggé felkészültnek érezték magukat - ez általában idegen nyelv, informatika vagy természettudományi tárgy. Ráadásul az előrehozott vizsga plusz egy lehetőséget jelentett: ha a diák megbukott, szabadon választható tantárgy esetén más tárgyból is érettségizhetett később, így az elégtelen érdemjegy nem került be a bizonyítványba. Kötelező tantárgy esetén javító érettségi vizsgát kellett tenni.

Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy a változtatásnak „számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot”.

A tanárok és a diákok nem örülnek a változásnak: a Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A középiskolai tanárok szerint érthetetlen, miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a középiskolásoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.

2011 áprilisában a diákparlament is az előrehozott vizsga megtartása mellett szavazott: a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy természettudományos tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nincsenek óráik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.