A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek...
A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit a diákok - eddig minden tantárgyból lehetett vizsgázni. A döntéssel több ezren járhatnak rosszul: 2011-ben 40 ezer, 2012-ben pedig 38 ezer diák - az őszi vizsgaidőszakban például a jelentkezők több mint fele - választotta ezt a vizsgatípust.
"Az érettséginek szimbolikus szerepe van"
Eddig már a 10. vagy a 11. osztály végén vizsgázhattak a középiskolások azokból a tantárgyakból, amelyeket az utolsó évfolyamokon nem tanultak, illetve azokból, amelyekből eléggé felkészültnek érezték magukat - ez általában idegen nyelv, informatika vagy természettudományi tárgy. Ráadásul az előrehozott vizsga plusz egy lehetőséget jelentett: ha a diák megbukott, szabadon választható tantárgy esetén más tárgyból is érettségizhetett később, így az elégtelen érdemjegy nem került be a bizonyítványba. Kötelező tantárgy esetén javító érettségi vizsgát kellett tenni.
Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy a változtatásnak „számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot”.
A tanárok és a diákok nem örülnek a változásnak: a Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A középiskolai tanárok szerint érthetetlen, miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a középiskolásoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is az előrehozott vizsga megtartása mellett szavazott: a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy természettudományos tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nincsenek óráik.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
