A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek...
A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit a diákok - eddig minden tantárgyból lehetett vizsgázni. A döntéssel több ezren járhatnak rosszul: 2011-ben 40 ezer, 2012-ben pedig 38 ezer diák - az őszi vizsgaidőszakban például a jelentkezők több mint fele - választotta ezt a vizsgatípust.
"Az érettséginek szimbolikus szerepe van"
Eddig már a 10. vagy a 11. osztály végén vizsgázhattak a középiskolások azokból a tantárgyakból, amelyeket az utolsó évfolyamokon nem tanultak, illetve azokból, amelyekből eléggé felkészültnek érezték magukat - ez általában idegen nyelv, informatika vagy természettudományi tárgy. Ráadásul az előrehozott vizsga plusz egy lehetőséget jelentett: ha a diák megbukott, szabadon választható tantárgy esetén más tárgyból is érettségizhetett később, így az elégtelen érdemjegy nem került be a bizonyítványba. Kötelező tantárgy esetén javító érettségi vizsgát kellett tenni.
Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy a változtatásnak „számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot”.
A tanárok és a diákok nem örülnek a változásnak: a Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A középiskolai tanárok szerint érthetetlen, miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a középiskolásoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is az előrehozott vizsga megtartása mellett szavazott: a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy természettudományos tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nincsenek óráik.
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
