A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek...
A következő, tavaszi érettségi időszakban már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből tehetnek előrehozott érettségit a diákok - eddig minden tantárgyból lehetett vizsgázni. A döntéssel több ezren járhatnak rosszul: 2011-ben 40 ezer, 2012-ben pedig 38 ezer diák - az őszi vizsgaidőszakban például a jelentkezők több mint fele - választotta ezt a vizsgatípust.
"Az érettséginek szimbolikus szerepe van"
Eddig már a 10. vagy a 11. osztály végén vizsgázhattak a középiskolások azokból a tantárgyakból, amelyeket az utolsó évfolyamokon nem tanultak, illetve azokból, amelyekből eléggé felkészültnek érezték magukat - ez általában idegen nyelv, informatika vagy természettudományi tárgy. Ráadásul az előrehozott vizsga plusz egy lehetőséget jelentett: ha a diák megbukott, szabadon választható tantárgy esetén más tárgyból is érettségizhetett később, így az elégtelen érdemjegy nem került be a bizonyítványba. Kötelező tantárgy esetén javító érettségi vizsgát kellett tenni.
Gloviczki Zoltán volt közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott az eduline-nak, hogy a változtatásnak „számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot”.
A tanárok és a diákok nem örülnek a változásnak: a Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A középiskolai tanárok szerint érthetetlen, miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a középiskolásoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is az előrehozott vizsga megtartása mellett szavazott: a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy természettudományos tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nincsenek óráik.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
