Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél...
Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél jóval kevesebb hallgató képzését fizeti, de van olyan vidéki főiskola, ahol közel 30 százalékkal csökken az állami hozzájárulás, derül ki a Nemzetierőforrás-minisztérium által a rektoroknak kiküldött levelekből. Az egyetemeknek emiatt vissza kell fogniuk tervezett beruházásaikat, fel kell mondani megbízott oktatóknak vagy megpróbálhatnak több fizetős külföldi hallgatót szerezni - írja az Index.
Míg ebben az évben még 53 450 diák tanulmányait fizette az állam, Dux László felsőoktatási államtitkár a Hír Tv-nek kedden azt mondta: jövőre csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Emellett még lesznek részösztöndíjas hallgatók, akiknél csak a képzési költségek felét állja az állam, a többieknek önköltséget, azaz tandíjat kell fizetni. Az Index úgy tudja, a számok még nem véglegesek, de ahogy egyik informátoruk fogalmazott, jelentős változás a tárgyalások hatására sem várható a keretszámokban.
A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez képest 17 százalékkal csökken. Az egyes intézményeket nézve azonban jelentős különbségek lehetnek. Úgy tudják, a Szolnoki Főiskola például jövőre mintegy 30 százalékkal kevesebb állami pénzzel számolhat.
A Corvinus egyetem állami támogatása a normatívák csökkenése miatt már 2011-ben is 10 százalékkal volt kevesebb az előző évhez képet, jövőre további 11 százalékos csökkenésre lehet számítani, mondta az Indexnek Gulyásné Turóczi Margit a Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatója. Jövőre nemcsak a normatívák összege csökken, de a finanszírozott hallgatói létszám is.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
