Itt a feketeleves: ennyi egyetemista jár rosszul a 2012-es keretszámokkal

Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél...

  • Eduline
MTI

Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél jóval kevesebb hallgató képzését fizeti, de van olyan vidéki főiskola, ahol közel 30 százalékkal csökken az állami hozzájárulás, derül ki a Nemzetierőforrás-minisztérium által a rektoroknak kiküldött levelekből. Az egyetemeknek emiatt vissza kell fogniuk tervezett beruházásaikat, fel kell mondani megbízott oktatóknak vagy megpróbálhatnak több fizetős külföldi hallgatót szerezni - írja az Index.

Míg ebben az évben még 53 450 diák tanulmányait fizette az állam, Dux László felsőoktatási államtitkár a Hír Tv-nek kedden azt mondta: jövőre csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Emellett még lesznek részösztöndíjas hallgatók, akiknél csak a képzési költségek felét állja az állam, a többieknek önköltséget, azaz tandíjat kell fizetni. Az Index úgy tudja, a számok még nem véglegesek, de ahogy egyik informátoruk fogalmazott, jelentős változás a tárgyalások hatására sem várható a keretszámokban.

A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez képest 17 százalékkal csökken. Az egyes intézményeket nézve azonban jelentős különbségek lehetnek. Úgy tudják, a Szolnoki Főiskola például jövőre mintegy 30 százalékkal kevesebb állami pénzzel számolhat.

A Corvinus egyetem állami támogatása a normatívák csökkenése miatt már 2011-ben is 10 százalékkal volt kevesebb az előző évhez képet, jövőre további 11 százalékos csökkenésre lehet számítani, mondta az Indexnek Gulyásné Turóczi Margit a Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatója. Jövőre nemcsak a normatívák összege csökken, de a finanszírozott hallgatói létszám is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.