Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél...
Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél jóval kevesebb hallgató képzését fizeti, de van olyan vidéki főiskola, ahol közel 30 százalékkal csökken az állami hozzájárulás, derül ki a Nemzetierőforrás-minisztérium által a rektoroknak kiküldött levelekből. Az egyetemeknek emiatt vissza kell fogniuk tervezett beruházásaikat, fel kell mondani megbízott oktatóknak vagy megpróbálhatnak több fizetős külföldi hallgatót szerezni - írja az Index.
Míg ebben az évben még 53 450 diák tanulmányait fizette az állam, Dux László felsőoktatási államtitkár a Hír Tv-nek kedden azt mondta: jövőre csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Emellett még lesznek részösztöndíjas hallgatók, akiknél csak a képzési költségek felét állja az állam, a többieknek önköltséget, azaz tandíjat kell fizetni. Az Index úgy tudja, a számok még nem véglegesek, de ahogy egyik informátoruk fogalmazott, jelentős változás a tárgyalások hatására sem várható a keretszámokban.
A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez képest 17 százalékkal csökken. Az egyes intézményeket nézve azonban jelentős különbségek lehetnek. Úgy tudják, a Szolnoki Főiskola például jövőre mintegy 30 százalékkal kevesebb állami pénzzel számolhat.
A Corvinus egyetem állami támogatása a normatívák csökkenése miatt már 2011-ben is 10 százalékkal volt kevesebb az előző évhez képet, jövőre további 11 százalékos csökkenésre lehet számítani, mondta az Indexnek Gulyásné Turóczi Margit a Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatója. Jövőre nemcsak a normatívák összege csökken, de a finanszírozott hallgatói létszám is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
