Az emelt szintű érettségi előny, de nem feltétel az informatikai alapképzéseken - ugyanakkor a diákok weblapkészítési, szöveg- és táblázatszerkesztési, prezentációkészítési tudás nélkül nem boldogulnak az egyetemen.
„Az emelt szintű érettségi feladatait két részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga felméri, mennyire tudják használni a diákok az irodai csomagot, vagyis tudnak-e weblapot szerkeszteni, táblázatot és szöveget szerkeszteni, képeket kezelni, prezentációt készíteni. Az egyetemen ilyen tudás nélkül nem lehet boldogulni, ez a digitális műveltség része, elvárjuk a hallgatóinktól, hogy ezekkel ne legyen problémájuk” – mondta az eduline-nak Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) egyetemi docense.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsora és a hivatalos megoldás
Az emelt szintű érettségi másik része a programozáshoz kapcsolódik, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék oktatója szerint majdhogynem mindegy, hogy az egyetemre felvételiző diákok melyik nyelven tudnak programozni, „a lényeg, hogy a programíráshoz szükséges gondolkodásmódot elsajátítsák, és ehhez megkapják a kezdőlökést a középiskolától”. „Az egyetemen megtanulják a különböző programozási nyelveket” – tette hozzá Charaf Hassan.
Az idei emelt szintű érettségin négy feladatot kellett megoldani: a weblapszerkesztési résznél egy madárfajról kellett ismertetőt készíteniük HTML formátumban, a táblázatkezelési feladatban egy mozifilm bevételeiből, az adatbáziskezelésnél pedig a természetvédelmi területek adataiból kellett információkat kinyerniük. A programozási feladatnál egy képviselői nyilvántartást kaptak, ez alapján kellett megmondaniuk, mennyien szavaztak az adott választókerületekben, illetve összesen az egyes indulókra és pártokra. Milyennek tartották az idei emelt szintű érettségit a diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Emelt szintű érettségi informatikából: jó, ha van, de nem feltétel
„Ha egy elsőéves hallgató fizikatudással és széleskörű matematikai ismeretekkel érkezik az egyetemre, nem lesz problémája. Azt tanácsolom az érettségizőknek, a szeptemberi szemeszterkezdés előtt lapozzák át a fizikakönyvet, a legtöbb középiskolában az utolsó évben ugyanis már nincsenek tanórák” – mondta.
Hozzátette: jobban örülnek, ha a leendő hallgatók emelt szintű vizsgát tesznek informatikából, „de annak sem lesznek problémái, aki matematikából és fizikából felkészült, de informatikából csak középszintű érettségije van”. „Persze kérdés, hogy a pontszáma alapján bejut-e a jelentkezési lapon kiválasztott szakra” – tette hozzá.
2013-ban harmincnégy szakon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit: a népszerű bölcsészképzések, például az andragógia, az anglisztika és a pszichológia mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon, például kommunikáción is ehhez kötik a felvételit. Az informatikai alapszakokon egyelőre nem kötelező az emelt szintű informatikaérettségi, igaz, a nagyobb egyetemek képzéseire valóban nehezen lehet bejutni a több pontot érő vizsga nélkül: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mérnökinformatikus alapszakán tavaly például 370-396-nál húzták meg a ponthatárt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
