Az emelt szintű érettségi előny, de nem feltétel az informatikai alapképzéseken - ugyanakkor a diákok weblapkészítési, szöveg- és táblázatszerkesztési, prezentációkészítési tudás nélkül nem boldogulnak az egyetemen.
„Az emelt szintű érettségi feladatait két részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga felméri, mennyire tudják használni a diákok az irodai csomagot, vagyis tudnak-e weblapot szerkeszteni, táblázatot és szöveget szerkeszteni, képeket kezelni, prezentációt készíteni. Az egyetemen ilyen tudás nélkül nem lehet boldogulni, ez a digitális műveltség része, elvárjuk a hallgatóinktól, hogy ezekkel ne legyen problémájuk” – mondta az eduline-nak Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) egyetemi docense.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsora és a hivatalos megoldás
Az emelt szintű érettségi másik része a programozáshoz kapcsolódik, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék oktatója szerint majdhogynem mindegy, hogy az egyetemre felvételiző diákok melyik nyelven tudnak programozni, „a lényeg, hogy a programíráshoz szükséges gondolkodásmódot elsajátítsák, és ehhez megkapják a kezdőlökést a középiskolától”. „Az egyetemen megtanulják a különböző programozási nyelveket” – tette hozzá Charaf Hassan.
Az idei emelt szintű érettségin négy feladatot kellett megoldani: a weblapszerkesztési résznél egy madárfajról kellett ismertetőt készíteniük HTML formátumban, a táblázatkezelési feladatban egy mozifilm bevételeiből, az adatbáziskezelésnél pedig a természetvédelmi területek adataiból kellett információkat kinyerniük. A programozási feladatnál egy képviselői nyilvántartást kaptak, ez alapján kellett megmondaniuk, mennyien szavaztak az adott választókerületekben, illetve összesen az egyes indulókra és pártokra. Milyennek tartották az idei emelt szintű érettségit a diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Emelt szintű érettségi informatikából: jó, ha van, de nem feltétel
„Ha egy elsőéves hallgató fizikatudással és széleskörű matematikai ismeretekkel érkezik az egyetemre, nem lesz problémája. Azt tanácsolom az érettségizőknek, a szeptemberi szemeszterkezdés előtt lapozzák át a fizikakönyvet, a legtöbb középiskolában az utolsó évben ugyanis már nincsenek tanórák” – mondta.
Hozzátette: jobban örülnek, ha a leendő hallgatók emelt szintű vizsgát tesznek informatikából, „de annak sem lesznek problémái, aki matematikából és fizikából felkészült, de informatikából csak középszintű érettségije van”. „Persze kérdés, hogy a pontszáma alapján bejut-e a jelentkezési lapon kiválasztott szakra” – tette hozzá.
2013-ban harmincnégy szakon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit: a népszerű bölcsészképzések, például az andragógia, az anglisztika és a pszichológia mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon, például kommunikáción is ehhez kötik a felvételit. Az informatikai alapszakokon egyelőre nem kötelező az emelt szintű informatikaérettségi, igaz, a nagyobb egyetemek képzéseire valóban nehezen lehet bejutni a több pontot érő vizsga nélkül: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mérnökinformatikus alapszakán tavaly például 370-396-nál húzták meg a ponthatárt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
