Az emelt szintű érettségi előny, de nem feltétel az informatikai alapképzéseken - ugyanakkor a diákok weblapkészítési, szöveg- és táblázatszerkesztési, prezentációkészítési tudás nélkül nem boldogulnak az egyetemen.
„Az emelt szintű érettségi feladatait két részre lehet osztani: a gyakorlati vizsga felméri, mennyire tudják használni a diákok az irodai csomagot, vagyis tudnak-e weblapot szerkeszteni, táblázatot és szöveget szerkeszteni, képeket kezelni, prezentációt készíteni. Az egyetemen ilyen tudás nélkül nem lehet boldogulni, ez a digitális műveltség része, elvárjuk a hallgatóinktól, hogy ezekkel ne legyen problémájuk” – mondta az eduline-nak Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) egyetemi docense.
Az emelt szintű informatikaérettségi feladatsora és a hivatalos megoldás
Az emelt szintű érettségi másik része a programozáshoz kapcsolódik, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék oktatója szerint majdhogynem mindegy, hogy az egyetemre felvételiző diákok melyik nyelven tudnak programozni, „a lényeg, hogy a programíráshoz szükséges gondolkodásmódot elsajátítsák, és ehhez megkapják a kezdőlökést a középiskolától”. „Az egyetemen megtanulják a különböző programozási nyelveket” – tette hozzá Charaf Hassan.
Az idei emelt szintű érettségin négy feladatot kellett megoldani: a weblapszerkesztési résznél egy madárfajról kellett ismertetőt készíteniük HTML formátumban, a táblázatkezelési feladatban egy mozifilm bevételeiből, az adatbáziskezelésnél pedig a természetvédelmi területek adataiból kellett információkat kinyerniük. A programozási feladatnál egy képviselői nyilvántartást kaptak, ez alapján kellett megmondaniuk, mennyien szavaztak az adott választókerületekben, illetve összesen az egyes indulókra és pártokra. Milyennek tartották az idei emelt szintű érettségit a diákok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Emelt szintű érettségi informatikából: jó, ha van, de nem feltétel
„Ha egy elsőéves hallgató fizikatudással és széleskörű matematikai ismeretekkel érkezik az egyetemre, nem lesz problémája. Azt tanácsolom az érettségizőknek, a szeptemberi szemeszterkezdés előtt lapozzák át a fizikakönyvet, a legtöbb középiskolában az utolsó évben ugyanis már nincsenek tanórák” – mondta.
Hozzátette: jobban örülnek, ha a leendő hallgatók emelt szintű vizsgát tesznek informatikából, „de annak sem lesznek problémái, aki matematikából és fizikából felkészült, de informatikából csak középszintű érettségije van”. „Persze kérdés, hogy a pontszáma alapján bejut-e a jelentkezési lapon kiválasztott szakra” – tette hozzá.
2013-ban harmincnégy szakon tették kötelezővé az emelt szintű érettségit: a népszerű bölcsészképzések, például az andragógia, az anglisztika és a pszichológia mellett két gazdasági, egy jogi, három műszaki és számos társadalomtudományi szakon, például kommunikáción is ehhez kötik a felvételit. Az informatikai alapszakokon egyelőre nem kötelező az emelt szintű informatikaérettségi, igaz, a nagyobb egyetemek képzéseire valóban nehezen lehet bejutni a több pontot érő vizsga nélkül: a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának mérnökinformatikus alapszakán tavaly például 370-396-nál húzták meg a ponthatárt.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
