Ilyen sem volt még: biztosítást köthetnek a felvételizők

Aki jövő nyár elején felvételizik, és egy felsőoktatási intézménybe sem veszik fel, 2 ezer forint biztosítási díj...

  • Eduline

Aki jövő nyár elején felvételizik, és egy felsőoktatási intézménybe sem veszik fel, 2 ezer forint biztosítási díj ellenében 30 ezer forint biztosítási összeghez juthat a Közlekedési Biztosító Egyesület (KÖBE) új konstrukciójával.

A kifizetés feltétele az, hogy a felvételiző a jelentkezési lapon megjelölt intézmények közül egyetlen helyre se nyerjen felvételt, sem a normál, sem a pótfelvételi eljárás során. Feltétel még, hogy az összesített pontszáma elérje vagy meghaladja az első helyen megjelölt felsőoktatási intézmény és szak minimális ponthatárának 90 százalékát, de minimum a 200 pontot.

A potenciális piac - az idei adatok alapján - 85 ezer felvételiző. Gorda Zsolt termékfejlesztési és innovációs igazgató  elmondta, hogy a KÖBE több tízezer szerződés megkötésére számít. A biztosító egyesület az új terméket sajátos öngondoskodásnak tekinti.

 
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.