Ilyen lesz az új diákhitel: többe kerül, mint amennyit a felsőoktatáson spórolnak

Kétszázalékos, fix kamatozású hitelkonstrukcióként mutatták be a Diákhitel 2-t a kedd délelőtti kormányszóvivői...

  • Eduline
Hernádi Levente

Kétszázalékos, fix kamatozású hitelkonstrukcióként mutatták be a Diákhitel 2-t a kedd délelőtti kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Az állami kamattámogatás többe fog kerülni, mint a Széll Kálmán-tervben meghirdetett megtakarítás - írja a hvg.hu.

A kormány a diákhitel 2-höz rendkívül kedvezményes állami kamattámogatást társított: a 2012. szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő diákhitel 2-t a tanulmányokat követően fix, kétszázalékos kamatozás mellett kell törlesztenie a hallgatóknak. A fennmaradó részt kamattámogatás formájában az államnak kell fizetnie.

Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a diákhitel folyamatosan emelkedő kamattámogatás-költsége eléri, ha nem meghaladja a Széll Kálmán-tervben lefektetett, felsőoktatást érintő megtakarítást. A diákhitel 2 törlesztését legkésőbb a 35. életév betöltése után meg kell kezdeni (a diákhitel 1-nél ez a határ a 40. életév), de ugyanúgy van lehetőség arra, hogy akár az aktív évek végéig is törlesszenek.

Giró-Szász azt is elmondta, hogy a kormány gondolkozik azon, hogy azoknak a hallgatóknak a felhalmozott tartozását, akik  a közszolgálatban helyezkednek el, az állam majd valamilyen konstrukcióban átvállalja - a kormány ezzel is vonzóbbá szeretné tenni a közszolgálati karrier lehetőségét a legtehetségesebb hallgatók számára. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.