Ilyen lesz a 2018-as emelt szintű magyarérettségi

Mennyi idő van az emelt szintű magyarérettségi megírására? Milyen részekből áll a vizsga? Milyen műfajú esszéket kell írni? Minden fontós infót megtaláltok ebben a cikkben.

  • Eduline

 Milyen részekből áll az emelt szintű magyarérettségi?

Az emelt szintű magyarérettségi megírására összesen 240 perc van, ennyi idő alatt kell megírni a két feladatsort: a szövegértési és nyelvi-műveltségi részt, illetve a szövegalkotási részt. Az időt mindenki úgy osztja be magának, ahogyan szeretné, nincs két részre bontva az időkorlát, mint a középszintű esetében.

Megvannak a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásait is közzétették.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a magyarérettségiről.

József Attila- és Szabó Lőrinc-verset is kellett elemezni a magyarérettségin.

Mónus Márton

Mit kell tudni az első részről?

A feladatsor egyrészt egy szöveg megértését, másrészt a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismeretek alkalmazását várja el, hiszen nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor tartozik ehhez a részhez.

A szövegalkotási résznél hány esszét kell írni?

Kettőt, amelyek különböző témákról szólnak, és adott műfajúnak és szempontúnak kell lenniük. Az egyik egy műértelmező, 400-800 szavas esszé, míg a másik, reflektáló szövegnek 150-450 szóból kell állnia.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Miről kell érvelni a reflektáló szövegben?

Egy irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre, pl. kor-, kulturális, közéleti jelenségre.

Milyen legális puskát lehet használni?

Csak a helyesírási szótárt, amelyből minden tanteremben négy példány lesz.

Milyenek a pontszámítási szabályok?

Összesen 100 pontot lehet szerezni az emelt szintű magyarérettségi írásbelijével. Ebből 40 pont kapható a szövegértési részre, 30 pont a műértelmező szövegalkotási feladatra, 20 pont a reflektáló szövegre, 8 pont a helyesírásra és 2 pont az írásképre.

A 2018-as érettségiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Így veszíthettek pontokat a magyarérettségin helyesírási hibákkal

A középszintű magyarérettségin összesen 8 pontot adhatnak a helyesírásra, de azt tudjátok, hogy ez a 8 pont hogyan oszlik el? Milyen hibákért vonnak le többet, mire kell nagyon odafigyelni? Utánajártunk. A legfontosabb: a 2018-as középszintű magyarérettségin is lehet helyesírási szótárat használni, az iskolák négyet biztosítanak tantermenként.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.