Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2015-ös emelt szintű biológiaérettségi szóbeli tételeit - íme, a lista.
Biológiából az emelt szintű szóbeli vizsgának két része van: először a lenti témakörökhöz kapcsolódó feladatokat kell megoldanotok (egy feladat több témakört is érinthet). A szóbeli második részében 15-20 soros biológiai témájú szövegrészleteket kell értelmeznetek, szintén az alábbi témakörökben. A szövegekhez grafikon, táblázat vagyábra is tartozhat, ezeket is értelmeznetek kell. Szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológépet használhattok.
1. Bevezetés a biológiába
1.1. A biológia tudománya
1.2. Az élet jellemzői
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.3. Sejtalkotók
3. Az egyed szerveződési szintje
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.2. Önálló sejtek
3.3. Többsejtűség
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
4. Az emberi szervezet
4.1. Homeosztázis
4.2. Kültakaró
4.3. A mozgás
4.4. A táplálkozás
4.5. A légzés
4.6. Az anyagszállítás
4.7. A kiválasztás
4.8. A szabályozás
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési szintek
5.1. Populáció
5.2. Életközösségek
5.3. Bioszféra
5.4. Ökoszisztéma
5.5. Környezet és természetvédelem
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
6.1. Molekuláris genetika
6.2. Mendeli genetika
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok
6.4. A bioszféra evolúciója
A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a magyarérettségi tételeit itt, a töriérettségi tételeket pedig itt nézhetitek meg. Az emelt szintű szóbeli matekérettségi tételeit itt találjátok, a 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
