Tanárszakra jelentkeztek? Ilyen az alkalmassági vizsga

Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek? Miből áll a vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Hogyan lehet felkészülni az osztatlan tanárszakos alkalmassági vizsgára? Ha több intézménybe is jelentkezem, mindegyikbe el kell mennem letenni a vizsgát?

Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Ha több intézménybe is felvételiztek, csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltetek meg a jelentkezési lapon (ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is).

A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.

Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot. Az alkalmassági vizsgákról itt olvashattok részletesen, a 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.