Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek? Miből áll a vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Hogyan lehet felkészülni az osztatlan tanárszakos alkalmassági vizsgára? Ha több intézménybe is jelentkezem, mindegyikbe el kell mennem letenni a vizsgát?
Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Ha több intézménybe is felvételiztek, csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltetek meg a jelentkezési lapon (ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is).
A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.
Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot. Az alkalmassági vizsgákról itt olvashattok részletesen, a 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
