Tanárszakra jelentkeztek? Ilyen az alkalmassági vizsga

Hányszor kell részt vennetek a pályaalkalmasságin, ha több osztatlan tanárszakra is felvételiztek? Miből áll a vizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Stiller Ákos

Hogyan lehet felkészülni az osztatlan tanárszakos alkalmassági vizsgára? Ha több intézménybe is jelentkezem, mindegyikbe el kell mennem letenni a vizsgát?

Azoknak, akik osztatlan tanári szakra jelentkeznek, pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük. Ha több intézménybe is felvételiztek, csak egyszer kell részt vennetek a vizsgán, azon a helyen, amelyet elsőként jelöltetek meg a jelentkezési lapon (ez a szabály a csecsemő- és kisgyermeknevelő, az óvodapedagógus és a tanító szakokon is).

A pályaalkalmassági vizsgálat célja a jelentkező pályaképének, motivációinak, hozzáállásának, kommunikációs készségének, illetve pedagógiai elképzeléseinek megismerése - ezekről előzetesen el kell küldenetek egy motivációs levelet. Maga a vizsga egy háromfős bizottság előtt zajlik, és két részből áll: először egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzetet kell értelmeznetek, illetve véleményt mondanotok róla, majd egy általatok kiválasztott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetnetek - ezen kívül más szakirodalomból nem kell készülnötök.

Ha nem feleltek meg a pályaalkalmasságin, nem kerülhettek be a szakra, akkor sem, ha egyébként elérnétek a felvételi ponthatárt. Az osztatlan tanárszakokon a vizsga mellett nyilatkoznotok kell arról is, hogy nincs olyan betegségetek, amely akadályozná a felsőoktatási tanulmányok folytatását, többek között az egyéves szakmai gyakorlatot. Az alkalmassági vizsgákról itt olvashattok részletesen, a 2015-ös felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.