A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem – továbbra is...
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem – továbbra is ezek a legnépszerűbb művészeti felsőoktatási intézmények. A felvételi mindenhol más és más, a túljelentkezés pedig jelentős – több száz jelentkező közül csak néhányan juthatnak be a legtöbb diákot vonzó szakokra.
Képzőművészeti: két forduló, kemény verseny
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen két részből áll a felvételi eljárás: az első körben az otthon elkészített munkákat értékelik az oktatók, a második szakaszban külön feladatokat kell megoldani, de tesztelik a jelentkezők szakmai és művészettörténeti tudását is, sőt bizonyos szakokon plusz írásbeli feladatok is vannak. A felvételihez az egyetem minden évben közzéteszi az ajánlott és kötelező szakirodalom listáját.
Moholy: a lényeg a "mappa"
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) is hasonló a felvételi. Az intézmény szenátusának hallgatói tagja, Berta Barna az eduline-nak azt mondta, elsősorban olyan jelentkezőket várnak, akiknek az általános műveltségen túl van némi szakmai alapismeretük. „Mindenképpen friss, nyitott, kreatív és aktív emberek kellenek, akik nem csak a szabadidejük kitöltésére használnák a tudásukat” – tette hozzá.
A felvételi általában három fordulóból áll: az első körben a „mappa” tartalma a legfontosabb, amely a jelentkezők korábbi munkáit tartalmazza, minden szakon ez a beugró. A második körben egy egyszerűbb feladatot kapnak a felvételizők, végül ezeknek a bemutatására kerül sor.
A fotó és a média-design szakon mindenki előre megkapja, pontosan milyen munkát kell elkészíteni, más szakokon azonban csak a helyszínen tudják meg a jelentkezők, milyen feladatot kapnak. A harmadik körben az egyetem tanárai tartanak felvételi elbeszélgetést.
„A fotográfia szakirányra évente 250-300 diák jelentkezik. A felvételi legfontosabb része a tízoldalas portfólió, a második körben egy konkrét témát kell kidolgozniuk” – mondta Turós Balázs, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, aki szerint a második fordulóba általában ötven-hatvan jelentkező jut be. A harmadik kör két részből áll, idáig évről évre körülbelül 25-30 diák jut el: minden napra különböző feladatokat kapnak, két fotós és két rajzos témát kell kidolgozniuk, majd az egyetem oktatói interjúztatják őket.
A feladatok komplex, bonyolult témákat feszegetnek, néhány az elmúlt évek címeiből: „tökéletes társadalom”, „előtér-háttérviszonyok”, „reggeltől estig, estétől reggelig”, „új világ”. Ezzel lehet kiszűrni, hogy ki az, aki csak a technikát sajátította el, és ki az, aki a fényképészetet az "esszenciális" oldaláról közelíti meg. „A technika az, amit meg lehet tanulni, a szemlélet, a vizuális nyelv kifejezése sokkal nehezebb. A lényeg, hogy a jelentkező tudjon beszélni az alkotásáról, nem elég, ha egy szép képpel áll a bizottság elé” – tette hozzá.
Színművészeti: sok múlik a beugrón
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szintén többfordulós a felvételi folyamat. Színművész szakra több műfajból – versekből, monológokból és dalokból – kell felkészülni, a második és a harmadik körben a jelentkezők énekhangját, orgánumát és mozgáskultúráját figyelik a tanárok. Az utolsó körben az általános műveltséget és a művészeti ismereteket tesztelik.
A színházrendező szakon is háromfordulós a felvételi: az első körben egy olyan feladatot kell megoldani, amely a kreatív látásmódot teszteli, a második szakasz egy színpadi mű rendezői elgondolásának otthoni kidolgozása, majd megvédése, az utolsó forduló pedig egy rendezési gyakorlat.
Zene és tánc: gyakorlati vizsgák minden mennyiségben
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kizárólag – többszintes – gyakorlati vizsgákat szervez, kötelező tárgy a zongora, a népzene és a szolfézs-zeneelmélet. A Kodolányi János Főiskola művészeti képzésein is ugyanilyen a felvételi – a főiskola honlapjáról minden héten újabb és újabb feladatokat lehet letölteni, a megoldást az oktatók ingyenesen kiértékelik. A tácművészeti szakokra alkalmassági és gyakorlati vizsgán kell megfelelni - és persze itt is szükség van némi előképzettségre.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
