A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem – továbbra is...
A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem – továbbra is ezek a legnépszerűbb művészeti felsőoktatási intézmények. A felvételi mindenhol más és más, a túljelentkezés pedig jelentős – több száz jelentkező közül csak néhányan juthatnak be a legtöbb diákot vonzó szakokra.
Képzőművészeti: két forduló, kemény verseny
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen két részből áll a felvételi eljárás: az első körben az otthon elkészített munkákat értékelik az oktatók, a második szakaszban külön feladatokat kell megoldani, de tesztelik a jelentkezők szakmai és művészettörténeti tudását is, sőt bizonyos szakokon plusz írásbeli feladatok is vannak. A felvételihez az egyetem minden évben közzéteszi az ajánlott és kötelező szakirodalom listáját.
Moholy: a lényeg a "mappa"
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) is hasonló a felvételi. Az intézmény szenátusának hallgatói tagja, Berta Barna az eduline-nak azt mondta, elsősorban olyan jelentkezőket várnak, akiknek az általános műveltségen túl van némi szakmai alapismeretük. „Mindenképpen friss, nyitott, kreatív és aktív emberek kellenek, akik nem csak a szabadidejük kitöltésére használnák a tudásukat” – tette hozzá.
A felvételi általában három fordulóból áll: az első körben a „mappa” tartalma a legfontosabb, amely a jelentkezők korábbi munkáit tartalmazza, minden szakon ez a beugró. A második körben egy egyszerűbb feladatot kapnak a felvételizők, végül ezeknek a bemutatására kerül sor.
A fotó és a média-design szakon mindenki előre megkapja, pontosan milyen munkát kell elkészíteni, más szakokon azonban csak a helyszínen tudják meg a jelentkezők, milyen feladatot kapnak. A harmadik körben az egyetem tanárai tartanak felvételi elbeszélgetést.
„A fotográfia szakirányra évente 250-300 diák jelentkezik. A felvételi legfontosabb része a tízoldalas portfólió, a második körben egy konkrét témát kell kidolgozniuk” – mondta Turós Balázs, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke, aki szerint a második fordulóba általában ötven-hatvan jelentkező jut be. A harmadik kör két részből áll, idáig évről évre körülbelül 25-30 diák jut el: minden napra különböző feladatokat kapnak, két fotós és két rajzos témát kell kidolgozniuk, majd az egyetem oktatói interjúztatják őket.
A feladatok komplex, bonyolult témákat feszegetnek, néhány az elmúlt évek címeiből: „tökéletes társadalom”, „előtér-háttérviszonyok”, „reggeltől estig, estétől reggelig”, „új világ”. Ezzel lehet kiszűrni, hogy ki az, aki csak a technikát sajátította el, és ki az, aki a fényképészetet az "esszenciális" oldaláról közelíti meg. „A technika az, amit meg lehet tanulni, a szemlélet, a vizuális nyelv kifejezése sokkal nehezebb. A lényeg, hogy a jelentkező tudjon beszélni az alkotásáról, nem elég, ha egy szép képpel áll a bizottság elé” – tette hozzá.
Színművészeti: sok múlik a beugrón
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szintén többfordulós a felvételi folyamat. Színművész szakra több műfajból – versekből, monológokból és dalokból – kell felkészülni, a második és a harmadik körben a jelentkezők énekhangját, orgánumát és mozgáskultúráját figyelik a tanárok. Az utolsó körben az általános műveltséget és a művészeti ismereteket tesztelik.
A színházrendező szakon is háromfordulós a felvételi: az első körben egy olyan feladatot kell megoldani, amely a kreatív látásmódot teszteli, a második szakasz egy színpadi mű rendezői elgondolásának otthoni kidolgozása, majd megvédése, az utolsó forduló pedig egy rendezési gyakorlat.
Zene és tánc: gyakorlati vizsgák minden mennyiségben
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kizárólag – többszintes – gyakorlati vizsgákat szervez, kötelező tárgy a zongora, a népzene és a szolfézs-zeneelmélet. A Kodolányi János Főiskola művészeti képzésein is ugyanilyen a felvételi – a főiskola honlapjáról minden héten újabb és újabb feladatokat lehet letölteni, a megoldást az oktatók ingyenesen kiértékelik. A tácművészeti szakokra alkalmassági és gyakorlati vizsgán kell megfelelni - és persze itt is szükség van némi előképzettségre.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
