Hogyan változnak a pontszámítási szabályok 2015-ben? Kötelező-e az önkénteskedés, kisebb lesz-e a szakválaszték? Megválaszoltuk a leggyakoribb kérdéseket.
Milyen határidők lesznek a 2015-ös felvételin?
A jelentkezési időszak decemberben kezdődik, ilyenkor hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatót és a meghirdetett szakok listáját. A jelentkezési határidő várhatóan február 15., a hiányzó dokumentumokat, például az érettségit vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt július elejéig tölthetitek fel. A ponthatárokat július végén hozzák nyilvánosságra.
Milyen szakok közül lehet választani?
Valószínűleg kisebb lesz a kínálat, mint a 2014-es felvételin. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban arról beszélt: a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot. Ez azt jelenti, hogy akár már 2015-től megszűnhetnek bizonyos szakok.
Változnak a pontszámítási szabályok?
A legfontosabb szabályok nem változnak, az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot szerezhetnek, amiből 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, ezen felül 100 többletpontot gyűjthettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredménnyel vagy más jogcímen. Ugyanakkor emelik a minimumponthatárt, és több szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben.
Mennyi lesz a minimumponthatár?
Alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240 pontot kell elérnetek az 500-ből, mesterképzésen 50-et a 100-ból. 2016-ban egyébként ismét emelkedik majd a minimumponthatár: alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 lesz.
Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.
Milyen OKJ-s képzésekért jár többletpont?
Szakirányú szakképesítéssel 24 többletpontot szerezhettek, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak, és ha szakirányú alap- vagy osztatlan képzést jelöltök meg. Azt, hogy mely szakon fogadják el az adott OKJ-s képesítéseket, a december végén megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatjátok.
Hány pont jár a felsőoktatási szakképzésért?
Amennyiben a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő, úgynevezett "besorolási" szakra jelentkeztek, jár a pluszpont. Ha a záróvizsgátok ötös, akkor 30-at, ha jó, akkor 20-at, ha közepes, akkor 10 pontot kaptok. A részleteket itt olvashatjátok.
Kötelező az önkénteskedés?
A 2015-ben érettségizőknek még nem kell elvégezniük az ötven óra közösségi szolgálatot, ez csak a 2016-ban és azután érettségizőknek kötelező. Az önkéntes munkát egyébként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenység is beszámíthatják.
Ha állami ösztöndíjas helyet szerzek, a diploma megszerzéséig ingyen tanulok majd?
Nem biztos - ez függ a tanulmányi eredményetektől, na meg attól is, hogy időben megszerzitek-e a diplomát. Az új felsőoktatási stratégia tervezete egyébként azt tartalmazza, hogy az egyetemek és a főiskolák több állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnak majd át költségtérítéses képzésre, cserébe a fizetős hallgatóknak is könnyebb lesz menet közben átkerülni állami helyre. Az átsorolás változásáról és a jelenlegi szabályokról itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
