Így változnak a felvételi szabályai 2015-ben - a legfontosabb kérdések és válaszok

Hogyan változnak a pontszámítási szabályok 2015-ben? Kötelező-e az önkénteskedés, kisebb lesz-e a szakválaszték? Megválaszoltuk a leggyakoribb kérdéseket.

  • Eduline

Milyen határidők lesznek a 2015-ös felvételin?

A jelentkezési időszak decemberben kezdődik, ilyenkor hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatót és a meghirdetett szakok listáját. A jelentkezési határidő várhatóan február 15., a hiányzó dokumentumokat, például az érettségit vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt július elejéig tölthetitek fel. A ponthatárokat július végén hozzák nyilvánosságra.

Milyen szakok közül lehet választani?

Valószínűleg kisebb lesz a kínálat, mint a 2014-es felvételin. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban arról beszélt: a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot. Ez azt jelenti, hogy akár már 2015-től megszűnhetnek bizonyos szakok.

Változnak a pontszámítási szabályok?

A legfontosabb szabályok nem változnak, az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot szerezhetnek, amiből 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, ezen felül 100 többletpontot gyűjthettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredménnyel vagy más jogcímen. Ugyanakkor emelik a minimumponthatárt, és több szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben.

Mennyi lesz a minimumponthatár?

Alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240 pontot kell elérnetek az 500-ből, mesterképzésen 50-et a 100-ból. 2016-ban egyébként ismét emelkedik majd a minimumponthatár: alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 lesz.

Shutterstock

Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.

Milyen OKJ-s képzésekért jár többletpont?

Szakirányú szakképesítéssel 24 többletpontot szerezhettek, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak, és ha szakirányú alap- vagy osztatlan képzést jelöltök meg. Azt, hogy mely szakon fogadják el az adott OKJ-s képesítéseket, a december végén megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatjátok.

Hány pont jár a felsőoktatási szakképzésért?

Amennyiben a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő, úgynevezett "besorolási" szakra jelentkeztek, jár a pluszpont. Ha a záróvizsgátok ötös, akkor 30-at, ha jó, akkor 20-at, ha közepes, akkor 10 pontot kaptok. A részleteket itt olvashatjátok.

Kötelező az önkénteskedés?

A 2015-ben érettségizőknek még nem kell elvégezniük az ötven óra közösségi szolgálatot, ez csak a 2016-ban és azután érettségizőknek kötelező. Az önkéntes munkát egyébként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenység is beszámíthatják.

Ha állami ösztöndíjas helyet szerzek, a diploma megszerzéséig ingyen tanulok majd?

Nem biztos - ez függ a tanulmányi eredményetektől, na meg attól is, hogy időben megszerzitek-e a diplomát. Az új felsőoktatási stratégia tervezete egyébként azt tartalmazza, hogy az egyetemek és a főiskolák több állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnak majd át költségtérítéses képzésre, cserébe a fizetős hallgatóknak is könnyebb lesz menet közben átkerülni állami helyre. Az átsorolás változásáról és a jelenlegi szabályokról itt írtunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.