Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hogyan változnak a pontszámítási szabályok 2015-ben? Kötelező-e az önkénteskedés, kisebb lesz-e a szakválaszték? Megválaszoltuk a leggyakoribb kérdéseket.
Milyen határidők lesznek a 2015-ös felvételin?
A jelentkezési időszak decemberben kezdődik, ilyenkor hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatót és a meghirdetett szakok listáját. A jelentkezési határidő várhatóan február 15., a hiányzó dokumentumokat, például az érettségit vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt július elejéig tölthetitek fel. A ponthatárokat július végén hozzák nyilvánosságra.
Milyen szakok közül lehet választani?
Valószínűleg kisebb lesz a kínálat, mint a 2014-es felvételin. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban arról beszélt: a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot. Ez azt jelenti, hogy akár már 2015-től megszűnhetnek bizonyos szakok.
Változnak a pontszámítási szabályok?
A legfontosabb szabályok nem változnak, az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot szerezhetnek, amiből 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, ezen felül 100 többletpontot gyűjthettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredménnyel vagy más jogcímen. Ugyanakkor emelik a minimumponthatárt, és több szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben.
Mennyi lesz a minimumponthatár?
Alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240 pontot kell elérnetek az 500-ből, mesterképzésen 50-et a 100-ból. 2016-ban egyébként ismét emelkedik majd a minimumponthatár: alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 lesz.

Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.
Milyen OKJ-s képzésekért jár többletpont?
Szakirányú szakképesítéssel 24 többletpontot szerezhettek, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak, és ha szakirányú alap- vagy osztatlan képzést jelöltök meg. Azt, hogy mely szakon fogadják el az adott OKJ-s képesítéseket, a december végén megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatjátok.
Hány pont jár a felsőoktatási szakképzésért?
Amennyiben a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő, úgynevezett "besorolási" szakra jelentkeztek, jár a pluszpont. Ha a záróvizsgátok ötös, akkor 30-at, ha jó, akkor 20-at, ha közepes, akkor 10 pontot kaptok. A részleteket itt olvashatjátok.
Kötelező az önkénteskedés?
A 2015-ben érettségizőknek még nem kell elvégezniük az ötven óra közösségi szolgálatot, ez csak a 2016-ban és azután érettségizőknek kötelező. Az önkéntes munkát egyébként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenység is beszámíthatják.
Ha állami ösztöndíjas helyet szerzek, a diploma megszerzéséig ingyen tanulok majd?
Nem biztos - ez függ a tanulmányi eredményetektől, na meg attól is, hogy időben megszerzitek-e a diplomát. Az új felsőoktatási stratégia tervezete egyébként azt tartalmazza, hogy az egyetemek és a főiskolák több állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnak majd át költségtérítéses képzésre, cserébe a fizetős hallgatóknak is könnyebb lesz menet közben átkerülni állami helyre. Az átsorolás változásáról és a jelenlegi szabályokról itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).