Hogyan változnak a pontszámítási szabályok 2015-ben? Kötelező-e az önkénteskedés, kisebb lesz-e a szakválaszték? Megválaszoltuk a leggyakoribb kérdéseket.
Milyen határidők lesznek a 2015-ös felvételin?
A jelentkezési időszak decemberben kezdődik, ilyenkor hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatót és a meghirdetett szakok listáját. A jelentkezési határidő várhatóan február 15., a hiányzó dokumentumokat, például az érettségit vagy a nyelvvizsga-bizonyítványt július elejéig tölthetitek fel. A ponthatárokat július végén hozzák nyilvánosságra.
Milyen szakok közül lehet választani?
Valószínűleg kisebb lesz a kínálat, mint a 2014-es felvételin. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban arról beszélt: a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot. Ez azt jelenti, hogy akár már 2015-től megszűnhetnek bizonyos szakok.
Változnak a pontszámítási szabályok?
A legfontosabb szabályok nem változnak, az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők továbbra is maximum 500 pontot szerezhetnek, amiből 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, ezen felül 100 többletpontot gyűjthettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredménnyel vagy más jogcímen. Ugyanakkor emelik a minimumponthatárt, és több szakon kötelező az emelt szintű érettségi. Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben.
Mennyi lesz a minimumponthatár?
Alap- és osztatlan szakokon legalább 280, a felsőoktatási szakképzésen 240 pontot kell elérnetek az 500-ből, mesterképzésen 50-et a 100-ból. 2016-ban egyébként ismét emelkedik majd a minimumponthatár: alap- és osztatlan szakokon 300, felsőoktatási szakképzéseken 260 lesz.
Mely szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A 2015-ös listát itt találjátok, a 2016-ost pedig itt.
Milyen OKJ-s képzésekért jár többletpont?
Szakirányú szakképesítéssel 24 többletpontot szerezhettek, de csak akkor, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak, és ha szakirányú alap- vagy osztatlan képzést jelöltök meg. Azt, hogy mely szakon fogadják el az adott OKJ-s képesítéseket, a december végén megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatjátok.
Hány pont jár a felsőoktatási szakképzésért?
Amennyiben a felsőoktatási szakképzésnek megfelelő, úgynevezett "besorolási" szakra jelentkeztek, jár a pluszpont. Ha a záróvizsgátok ötös, akkor 30-at, ha jó, akkor 20-at, ha közepes, akkor 10 pontot kaptok. A részleteket itt olvashatjátok.
Kötelező az önkénteskedés?
A 2015-ben érettségizőknek még nem kell elvégezniük az ötven óra közösségi szolgálatot, ez csak a 2016-ban és azután érettségizőknek kötelező. Az önkéntes munkát egyébként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenység is beszámíthatják.
Ha állami ösztöndíjas helyet szerzek, a diploma megszerzéséig ingyen tanulok majd?
Nem biztos - ez függ a tanulmányi eredményetektől, na meg attól is, hogy időben megszerzitek-e a diplomát. Az új felsőoktatási stratégia tervezete egyébként azt tartalmazza, hogy az egyetemek és a főiskolák több állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnak majd át költségtérítéses képzésre, cserébe a fizetős hallgatóknak is könnyebb lesz menet közben átkerülni állami helyre. Az átsorolás változásáról és a jelenlegi szabályokról itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
