Felvételi követelmények
Fontos, hogy milyen érettségi tárgyakat számítanak be. A 2015-ben indított szakok listáját december végén, a felvételi tájékoztatóban hozzák majd nyilvánosságra, azt viszont, hogy hol kötelező az emelt szintű érettségi és milyen tárgyból, már megtalálhatjátok itt. Ezen kívül több szakon, így például az osztatlan tanár szakokon 2015-ben is lesz alkalmassági vizsga, amire - ha nem feleltek meg - akkor sem kerülhettek be, ha elegendő pontotok van. Az alkalmassági vizsgákat tavasszal tartják.
Azt se felejtsétek el, hogy 2015-ben is emelik a minimumponthatárt, tehát azt a minimális pontszámot, ami alatt sehova nem vehetnek fel. Alap- és osztatlan szakokon ez 280, felsőoktatási szakképzéseken 240 pont lesz. A 2015-ös felvételi pontszámítási szabályairól itt olvashattok bővebben.
A ponthatárok
A 16 népszerű szakon - például andragógián és turizmus-vendéglátáson - 2015-ben is központi ponthatárok lesznek. Ezek valószínűleg meg fognak egyezni az ideiekkel. Ugyanakkor a központi ponthatárok sem száz százalékig biztosak, tavaly például a Budapesti Corvinus Egyetem három szakjára is a központinál magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni. A 2015-ös szabályokat még nem hozták nyilvánosságra, addig az előző évek ponthatáraival számolgathattok, ezeket itt találjátok.
Állami vagy fizetős szak?
El kell döntenetek, hogy igényelnétek-e diákhitelt, és ha igen, mekkora összeget. Ehhez először érdemes elolvasnatok cikkünket, amelyben összefoglaltunk a legfontosabb infókat a diákhitelről, majd összehasonlítanotok a szakok önköltségét (vagyis a tandíjat).
Azt se felejtsétek el, hogy a felvételi után, menet közben is szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elég jól tanultok. A felsőoktatási stratégia szerint a jövőben még egyszerűbb lesz az átjárás, tehát könnyebb lesz az állami hely elvesztése is.
Alapképzés vagy felsőoktatási szakképzés?
Felsőoktatási szakképzéseken alacsonyabb a minimumponthatár, és általában a ponthatárok is - persze lehetnek kivételek. Ugyanakkor nem kaptok pluszpontot az OKJ-s végzettségetekért és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, illetve az Országos Művészeti Versenyen elért helyezésért sem. A felsőoktatási szakképzés kétéves az alapképzés három évével szemben, viszont nem jár érte diploma. Ugyanakkor ha ráépülő alapképzésre jelentkeztek, jár pluszpont a felsőoktatási szakképzésért - erről bővebben itt olvashattok.
Karrierlehetőségek, várható fizetés
Érdemes megkérdeznetek az adott területen dolgozó ismerőseiteket arról, hogy mennyi idő alatt tudtak elhelyezkedni, elégedettek-e a diplomájukkal, milyen buktatókra számíthattok. Az interneten is utánanézhettek, milyen karrierlehetőségei vannak az adott szaknak, például itt. A fizetési adatokról a Központi Statisztikai Hivatal adatai mellett megnézhetitek a diplomás-pályakövetési rendszer eredményeit is.
|
| A diplomás-pályakövetési rendszerben a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatókat kérdezték meg arról, mennyit keresnek, milyen gyorsan találnak munkát, és diplomát igénylő munkakörben helyezkednek-e el. Részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok, az egyetemek és főiskolák adatait itt találjátok. A bölcsészek esélyeiről itt, az orvosokról itt, a jogászokról itt, a mérnökökről itt, a gazdasági szakosokról itt, a társadalomtudományi szakon végzettekről pedig itt írtunk. |
Nyílt napok, tantárgyak, vizsgák
Mindenképpen menjetek el a nyílt napokra és az Educatio kiállításra, előtte pedig írjátok össze a kérdéseiteket. Érdemes utánanézni, hogy mit is fogtok tanulni: a legtöbb egyetem honlapjáról letölthetitek a mintatanterveket, amelyben szerepelnek a tantárgyak, és azt is láthatjátok, egy évben hány vizsgára, hány szemináriumra számíthattok, lesznek-e nyelvórák vagy idegen nyelvű szakmai tantárgyak, kötelező-e a testnevelés, vannak-e neves szakemberek az oktatók között. Így biztosan nem rontjátok el a felvételit: tíz tipp a szakválasztáshoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
