Hoffmann: előfordulhat, hogy egy-egy szak megszűnik

Az államilag támogatott közel ötvenezres hallgatói keretszám felett "a határ a csillagos ég", azzal a feltétellel...

  • Eduline
MTI

Az államilag támogatott közel ötvenezres hallgatói keretszám felett "a határ a csillagos ég", azzal a feltétellel, hogy 240 pontot el kell érnie annak, aki a felsőoktatásba be akar kerülni - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

Az államtitkár kérdésre válaszolva kiemelte: az összhallgatói létszám nem azonos az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámmal. A közel ötvenezres állami keretszám felett "a határ a csillagos ég", azaz kapacitásuk függvényében bármennyi hallgatót felvehetnek az intézmények, illetve a 240 pontot el kell érnie annak, aki be akar kerülni a felsőoktatásba. Hisszük, hogy sokan lesznek ilyenek, és a diplomások abszolút száma növekedni fog - hangsúlyozta.

Hozzátette: a jelentkezési határidő február 15., és az adatok feldolgozása után tudnak majd többet. "Ideje volt, hogy a magyar felsőoktatás is átálljon egy olyan rendre, amelyben nagyobb szerepet vállalnak bizonyos képzésekben azok a hallgatók, akik úgy gondolják, hogy érdemes befektetni saját erőből is a felsőoktatásba" - fogalmazott Hoffmann Rózsa, aki a keretszámok jövőbeni trendjével kapcsolatban kitért arra is, hogy azokat évről évre kormányrendelet határozza meg, ezért korai lenne még nyilatkozni a 2013. évi számokról.

Az oktatási államtitkár szerint egy-egy szak megszűnése előfordulhat, annyira túlburjánzott és szerkezetében elaprózott a felsőoktatás, és indokolatlan, hogy egy-egy szakot húsz helyen is indítsanak. Ez még nem jelenti egy-egy kar, vagy egyetem megszűnését - mondta, megjegyezve: nem számít rektori lázadásra, és "nem is adunk rá okot, minden fontos kérdésben konzultálunk a rektorokkal, igyekszünk egyetértésre jutni".

Mint mondta, a felsőoktatási intézmények átállnak olyan képzésekre, amelyekre a munkaerő-piac igényt formál. Hoffmann Rózsa arra ugyanakkor nem számít, hogy jelentősen nőne a külföldre távozók száma, hiszen ott meg is kell élni.

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár hozzátette: ez eddig is ismert jelenség volt, az unióban normálisnak számít a hallgatói mozgás. Ez nem azt jelenti, hogy utána nem térnének majd haza.

Hoffmann Rózsa a korábban, a tandíj ellen is szervezett szociális népszavazás eredményére és mostani változtatásokat firtató kérdésre azt válaszolta: a tandíj minden hallgatóra egységesen vonatkozott volna, és nem volt szó államilag támogatott ösztöndíjakról. Megjegyezte: idén a hallgatók egyharmada költségtérítéses képzésben tanul. Az önköltséges képzéshez is hozzájárul majd az állam, a Diákhitel-2 konstrukción keresztül.

A jogászképzés keretszámainak radikális csökkentését felvető kérdésre azt mondta, hogy "nehéz döntés volt, a kormány hozta meg", és százban határozták meg a teljes ösztöndíjjal, államilag támogatott keretszámot. 

"Nem a vidék ellen irányult, hanem a nagy hagyományokkal rendelkező ELTE, és az növekvő hagyományú Pázmány Péter Katolikus Egyetem javára szolgált a döntés" - mondta, hozzátéve: a többi intézményben önköltséges formában folyhat a jogászképzés, és azt gondolják, meg is fog maradni.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.