„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban...
„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban elsősorban azokat a képzéseket akarja állami ösztöndíjakkal támogatni, amelyek a gazdaság gyors fellendülését segíthetik” – így értékelte az oktatási államtitkár a felvételi keretszámok újraosztásáról hozott döntést a Kossuth Rádiónak. A plusz hallgatói helyek elosztását - képzési területre lebontva - itt találjátok meg.
Hoffmann Rózsa szerint a jogi és a gazdasági képzések azért nem kaptak plusz állami helyeket, mert a diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, „olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – tette hozzá. Mikor dől el, melyik intézmény hány plusz helyet kapott? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az átcsoportosítással a kereteket nem bővültek, csak a részösztöndíjasokkal szemben többen tanulhatnak teljes ösztöndíjjal, ez a finanszírozást sem érintette, mert két részösztöndíjas helyből lett egy teljes ösztöndíjas - magyarázta Hoffmann Rózsa. Amennyiben az eredmények feldolgozásakor kiderül, hogy maradtak még üres helyek, a pótfelvételin van még korrigálási lehetőség.
Hozzátette, a felsőoktatásba idén 110 ezren jelentkeztek, s ez a 90 ezres érettségiző létszámhoz viszonyítva nem azt jelzi, hogy a fiatalok tömegével mennének külföldre tanulni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
