„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban...
„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban elsősorban azokat a képzéseket akarja állami ösztöndíjakkal támogatni, amelyek a gazdaság gyors fellendülését segíthetik” – így értékelte az oktatási államtitkár a felvételi keretszámok újraosztásáról hozott döntést a Kossuth Rádiónak. A plusz hallgatói helyek elosztását - képzési területre lebontva - itt találjátok meg.
Hoffmann Rózsa szerint a jogi és a gazdasági képzések azért nem kaptak plusz állami helyeket, mert a diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, „olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – tette hozzá. Mikor dől el, melyik intézmény hány plusz helyet kapott? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az átcsoportosítással a kereteket nem bővültek, csak a részösztöndíjasokkal szemben többen tanulhatnak teljes ösztöndíjjal, ez a finanszírozást sem érintette, mert két részösztöndíjas helyből lett egy teljes ösztöndíjas - magyarázta Hoffmann Rózsa. Amennyiben az eredmények feldolgozásakor kiderül, hogy maradtak még üres helyek, a pótfelvételin van még korrigálási lehetőség.
Hozzátette, a felsőoktatásba idén 110 ezren jelentkeztek, s ez a 90 ezres érettségiző létszámhoz viszonyítva nem azt jelzi, hogy a fiatalok tömegével mennének külföldre tanulni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
