„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban...
„Következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, és a kormány már rég úgy határozott, hogy a felsőoktatásban elsősorban azokat a képzéseket akarja állami ösztöndíjakkal támogatni, amelyek a gazdaság gyors fellendülését segíthetik” – így értékelte az oktatási államtitkár a felvételi keretszámok újraosztásáról hozott döntést a Kossuth Rádiónak. A plusz hallgatói helyek elosztását - képzési területre lebontva - itt találjátok meg.
Hoffmann Rózsa szerint a jogi és a gazdasági képzések azért nem kaptak plusz állami helyeket, mert a diplomások a statisztikák szerint egy-három hónapon belül állást találnak, az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel. Azok tehát, akik önköltséges formában végzik el ezeket a szakokat, „olyan lehetőséghez jutnak, amellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt” – tette hozzá. Mikor dől el, melyik intézmény hány plusz helyet kapott? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az átcsoportosítással a kereteket nem bővültek, csak a részösztöndíjasokkal szemben többen tanulhatnak teljes ösztöndíjjal, ez a finanszírozást sem érintette, mert két részösztöndíjas helyből lett egy teljes ösztöndíjas - magyarázta Hoffmann Rózsa. Amennyiben az eredmények feldolgozásakor kiderül, hogy maradtak még üres helyek, a pótfelvételin van még korrigálási lehetőség.
Hozzátette, a felsőoktatásba idén 110 ezren jelentkeztek, s ez a 90 ezres érettségiző létszámhoz viszonyítva nem azt jelzi, hogy a fiatalok tömegével mennének külföldre tanulni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
