Már lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire

Hétfőtől lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre - közölte az Oktatási Hivatal.

  • MTI
Shutterstock

A hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy mely egyetem vagy főiskola mely képzésén szeretnének továbbtanulni.

A keresztféléves eljárásban meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akiknek legalább érettségi bizonyítványuk van; állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok, akik már rendelkeznek a választott képzéshez szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy legkésőbb 2019 januárjában megszerzik.

Jelentkezni kizárólag a felsőoktatási jelentkezés online felületén, a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi-rendszerben lehet, használatához regisztrálni kell az oldalon. A végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én 24.00 óráig rögzíteni, november 20-án 24.00 óráig hitelesíteni kell, amit legegyszerűbben Ügyfélkapuval lehet megtenni.

A ponthatárokat várhatóan 2019. január 24-én hirdetik ki. Az eljárás tudnivalói, szabályai és a meghirdetett képzések a felvi.hu oldalon olvashatók - közölte a hivatal.

Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben

Közeledik a keresztféléves felvételi, decemberben pedig megjelenik a 2019-es felsőoktatási felvételi tájékoztató - a pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek. Ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Tanulmányi pontok: maximum 200 pont Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.