Már lehet jelentkezni a keresztféléves felvételire

Hétfőtől lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre - közölte az Oktatási Hivatal.

  • MTI
Shutterstock

A hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy mely egyetem vagy főiskola mely képzésén szeretnének továbbtanulni.

A keresztféléves eljárásban meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akiknek legalább érettségi bizonyítványuk van; állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok, akik már rendelkeznek a választott képzéshez szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy legkésőbb 2019 januárjában megszerzik.

Jelentkezni kizárólag a felsőoktatási jelentkezés online felületén, a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi-rendszerben lehet, használatához regisztrálni kell az oldalon. A végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én 24.00 óráig rögzíteni, november 20-án 24.00 óráig hitelesíteni kell, amit legegyszerűbben Ügyfélkapuval lehet megtenni.

A ponthatárokat várhatóan 2019. január 24-én hirdetik ki. Az eljárás tudnivalói, szabályai és a meghirdetett képzések a felvi.hu oldalon olvashatók - közölte a hivatal.

Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben

Közeledik a keresztféléves felvételi, decemberben pedig megjelenik a 2019-es felsőoktatási felvételi tájékoztató - a pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek. Ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Tanulmányi pontok: maximum 200 pont Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.