Hétfőtől lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre - közölte az Oktatási Hivatal.
A hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy mely egyetem vagy főiskola mely képzésén szeretnének továbbtanulni.
A keresztféléves eljárásban meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akiknek legalább érettségi bizonyítványuk van; állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok, akik már rendelkeznek a választott képzéshez szükséges felsőfokú végzettséggel, vagy legkésőbb 2019 januárjában megszerzik.
Jelentkezni kizárólag a felsőoktatási jelentkezés online felületén, a felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi-rendszerben lehet, használatához regisztrálni kell az oldalon. A végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én 24.00 óráig rögzíteni, november 20-án 24.00 óráig hitelesíteni kell, amit legegyszerűbben Ügyfélkapuval lehet megtenni.
A ponthatárokat várhatóan 2019. január 24-én hirdetik ki. Az eljárás tudnivalói, szabályai és a meghirdetett képzések a felvi.hu oldalon olvashatók - közölte a hivatal.
Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben
Közeledik a keresztféléves felvételi, decemberben pedig megjelenik a 2019-es felsőoktatási felvételi tájékoztató - a pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek. Ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Tanulmányi pontok: maximum 200 pont Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
