Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre.
Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre. A jelentkezési időszak várhatóan október közepén elkezdődik, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Hányan felvételiztek tavaly a februárban induló képzésekre?
Több mint 6400-an adták be a jelentkezésüket, közülük 4600-an jutottak be egyetemre, főiskolára.
Melyek voltak tavaly a legnépszerűbb keresztféléves képzések?
A gazdaságtudományi, a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések vonzották a legtöbb felvételizőt. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, első helyen 132-en jelölték meg ezt a képzést. Sokan felvételiztek andragógia, kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, műszaki menedzser és turizmus-vendéglátás szakra is.
A mesterképzések közül a tanári szakok vonzották a legtöbb elsőhelyes felvételizőt, 582 diákot. A toplistás képzések közé került a vezetés és szervezés, a marketing, a vállalkozásfejlesztés és a pénzügy. A tavalyi ponthatárokat itt találjátok.
Melyik egyetemre jelentkeztek a legtöbben?
2010-hez és 2011-hez hasonlóan tavaly is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzéseire felvételiztek a legtöbben, 1215-en. A második, harmadik és negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (893 jelentkező), a Szent István Egyetem (836 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (542 jelentkező) állt.
Mit kell tudni a pontszámításról?
A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A felvételizők teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik: az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye általában beleszámít a felvételi pontszámba, azt azonban nem veszik figyelembe, ki melyik intézményben szerezte meg a BA-/BSc-diplomát.
Az alapszakos pontszámítás szabályai tavaly változtak. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kellett venni a tanulmányi pontok összegzésekor (két éve még nem volt ilyen megkötés, bármelyik tárgy érdemjegyeit pontokra válthatták a diákok).
A többletpontok rendszere is változott tavaly: az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehetett szerezni, ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 volt a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke negyvenről ötvenre emelkedett. A 2012-es keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehették fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtöttek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül).
Hogyan változik a pontszámítás 2013-ban?
Az erőforrás-minisztérium tervei szerint – ha a kormány is rábólint – 2013-tól csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg (eddig 30 százalékos teljesítményt kellett elérni az 50 pluszpontért). A tervezetről itt olvashattok bővebben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
