Itt vannak a legfontosabb tudnivalók az idei keresztféléves felvételiről

Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre. A jelentkezési időszak várhatóan október közepén elkezdődik, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

Hányan felvételiztek tavaly a februárban induló képzésekre?

Több mint 6400-an adták be a jelentkezésüket, közülük 4600-an jutottak be egyetemre, főiskolára.

Melyek voltak tavaly a legnépszerűbb keresztféléves képzések?

A gazdaságtudományi, a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések vonzották a legtöbb felvételizőt. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, első helyen 132-en jelölték meg ezt a képzést. Sokan felvételiztek andragógia, kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, műszaki menedzser és turizmus-vendéglátás szakra is.

A mesterképzések közül a tanári szakok vonzották a legtöbb elsőhelyes felvételizőt, 582 diákot. A toplistás képzések közé került a vezetés és szervezés, a marketing, a vállalkozásfejlesztés és a pénzügy. A tavalyi ponthatárokat itt találjátok.

A tíz legtöbb első helyes jelentkezőt vonzó alapszak a 2012-es keresztféléves felvételin
felvi.hu

Melyik egyetemre jelentkeztek a legtöbben?

2010-hez és 2011-hez hasonlóan tavaly is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzéseire felvételiztek a legtöbben, 1215-en. A második, harmadik és negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (893 jelentkező), a Szent István Egyetem (836 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (542 jelentkező) állt.

Mit kell tudni a pontszámításról?

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A felvételizők teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik: az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye általában beleszámít a felvételi pontszámba, azt azonban nem veszik figyelembe, ki melyik intézményben szerezte meg a BA-/BSc-diplomát.

Az alapszakos pontszámítás szabályai tavaly változtak. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kellett venni a tanulmányi pontok összegzésekor (két éve még nem volt ilyen megkötés, bármelyik tárgy érdemjegyeit pontokra válthatták a diákok).

A többletpontok rendszere is változott tavaly: az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehetett szerezni, ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 volt a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke negyvenről ötvenre emelkedett. A 2012-es keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehették fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtöttek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül).

Hogyan változik a pontszámítás 2013-ban?

Az erőforrás-minisztérium tervei szerint – ha a kormány is rábólint – 2013-tól csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg (eddig 30 százalékos teljesítményt kellett elérni az 50 pluszpontért). A tervezetről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.