Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre.
Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre. A jelentkezési időszak várhatóan október közepén elkezdődik, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Hányan felvételiztek tavaly a februárban induló képzésekre?
Több mint 6400-an adták be a jelentkezésüket, közülük 4600-an jutottak be egyetemre, főiskolára.
Melyek voltak tavaly a legnépszerűbb keresztféléves képzések?
A gazdaságtudományi, a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések vonzották a legtöbb felvételizőt. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, első helyen 132-en jelölték meg ezt a képzést. Sokan felvételiztek andragógia, kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, műszaki menedzser és turizmus-vendéglátás szakra is.
A mesterképzések közül a tanári szakok vonzották a legtöbb elsőhelyes felvételizőt, 582 diákot. A toplistás képzések közé került a vezetés és szervezés, a marketing, a vállalkozásfejlesztés és a pénzügy. A tavalyi ponthatárokat itt találjátok.
Melyik egyetemre jelentkeztek a legtöbben?
2010-hez és 2011-hez hasonlóan tavaly is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzéseire felvételiztek a legtöbben, 1215-en. A második, harmadik és negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (893 jelentkező), a Szent István Egyetem (836 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (542 jelentkező) állt.
Mit kell tudni a pontszámításról?
A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A felvételizők teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik: az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye általában beleszámít a felvételi pontszámba, azt azonban nem veszik figyelembe, ki melyik intézményben szerezte meg a BA-/BSc-diplomát.
Az alapszakos pontszámítás szabályai tavaly változtak. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kellett venni a tanulmányi pontok összegzésekor (két éve még nem volt ilyen megkötés, bármelyik tárgy érdemjegyeit pontokra válthatták a diákok).
A többletpontok rendszere is változott tavaly: az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehetett szerezni, ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 volt a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke negyvenről ötvenre emelkedett. A 2012-es keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehették fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtöttek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül).
Hogyan változik a pontszámítás 2013-ban?
Az erőforrás-minisztérium tervei szerint – ha a kormány is rábólint – 2013-tól csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg (eddig 30 százalékos teljesítményt kellett elérni az 50 pluszpontért). A tervezetről itt olvashattok bővebben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
