Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre.
Valószínűleg idén is több ezren felvételiznek majd a februárban induló keresztféléves képzésekre. A jelentkezési időszak várhatóan október közepén elkezdődik, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
Hányan felvételiztek tavaly a februárban induló képzésekre?
Több mint 6400-an adták be a jelentkezésüket, közülük 4600-an jutottak be egyetemre, főiskolára.
Melyek voltak tavaly a legnépszerűbb keresztféléves képzések?
A gazdaságtudományi, a műszaki, az agrár- és a pedagógusképzések vonzották a legtöbb felvételizőt. Az alapszakok közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, első helyen 132-en jelölték meg ezt a képzést. Sokan felvételiztek andragógia, kereskedelem és marketing, kommunikáció és médiatudomány, műszaki menedzser és turizmus-vendéglátás szakra is.
A mesterképzések közül a tanári szakok vonzották a legtöbb elsőhelyes felvételizőt, 582 diákot. A toplistás képzések közé került a vezetés és szervezés, a marketing, a vállalkozásfejlesztés és a pénzügy. A tavalyi ponthatárokat itt találjátok.
Melyik egyetemre jelentkeztek a legtöbben?
2010-hez és 2011-hez hasonlóan tavaly is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzéseire felvételiztek a legtöbben, 1215-en. A második, harmadik és negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (893 jelentkező), a Szent István Egyetem (836 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (542 jelentkező) állt.
Mit kell tudni a pontszámításról?
A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben, szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A felvételizők teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik: az alapfokú oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye általában beleszámít a felvételi pontszámba, azt azonban nem veszik figyelembe, ki melyik intézményben szerezte meg a BA-/BSc-diplomát.
Az alapszakos pontszámítás szabályai tavaly változtak. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kellett venni a tanulmányi pontok összegzésekor (két éve még nem volt ilyen megkötés, bármelyik tárgy érdemjegyeit pontokra válthatták a diákok).
A többletpontok rendszere is változott tavaly: az eddigi nyolcvan helyett száz pluszpontot lehetett szerezni, ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 volt a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontok mértéke negyvenről ötvenre emelkedett. A 2012-es keresztféléves felvételin alapképzésre, egységes és osztatlan képzésre csak azokat vehették fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább 240 pontot összegyűjtöttek (az emelt szintű érettségiért járó pontokkal együtt, de más jogcímen kapott többletpontok nélkül).
Hogyan változik a pontszámítás 2013-ban?
Az erőforrás-minisztérium tervei szerint – ha a kormány is rábólint – 2013-tól csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg (eddig 30 százalékos teljesítményt kellett elérni az 50 pluszpontért). A tervezetről itt olvashattok bővebben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
