Bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták...
Eduline
Bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták péntek délelőtt, az Educatio oktatási szakkiállításon.
Azt kiabálták: "félnek közgazdászokat és politológusokat oktatni, mert félnek, hogy kiderül: a politikájuk egy csőd. Miért támogatnak kevesebb mérnököt, amikor azt mondják, szükség van rájuk. Tönkremennek az egyetemek, mielőtt az odajárók végezhetnének, szakemberek tömegének szűnik majd meg az állása. Miért a jövő generációját büntetik a saját hibájukért? Miért kényszerítik a fiatalokat elhagyni a hazájukat? A kormány elrontja azt is, ami van".
A nagyjából 4-5 perces akció után az Oktatási Hivatal elnöke elmondta a beszédét, később már nem történtek bekiabálások.
Úgy tudjuk, az "Occupy Educatio" elnevezésű akciót a Hallgatói Hálózat nevű csoport szervezte, körülbelül tizenöt-húsz érettségiző, húsz hallgató és néhány tanár vett részt benne.
„Arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvénynek mindenki a vesztese, hogy nem javítják vagy megújítják a rendszert, hanem szétdúlják, és hogy egy egész generáció életét teszik tönkre. Egy ártatlan generációt büntetnek” – mondta az eduline-nak a Hallgatói Hálózat egyik tagja.
A Hallgatói Hálózat további tiltakozásokat is szervez, február 15-re, a 2012-es felvételi jelentkezési határidejének napjára nagyszabású diáktüntetést – „utolsó nyílt napot” – hirdettek meg.
A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.
A szervezet az elmúlt hónapokban szinte az összes civil tüntetésen részt vett, novemberben indult el szabadegyetemük „Hogyan éljük túl a 21. századot?” címmel.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
