Bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták...
Eduline
Bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták péntek délelőtt, az Educatio oktatási szakkiállításon.
Azt kiabálták: "félnek közgazdászokat és politológusokat oktatni, mert félnek, hogy kiderül: a politikájuk egy csőd. Miért támogatnak kevesebb mérnököt, amikor azt mondják, szükség van rájuk. Tönkremennek az egyetemek, mielőtt az odajárók végezhetnének, szakemberek tömegének szűnik majd meg az állása. Miért a jövő generációját büntetik a saját hibájukért? Miért kényszerítik a fiatalokat elhagyni a hazájukat? A kormány elrontja azt is, ami van".
A nagyjából 4-5 perces akció után az Oktatási Hivatal elnöke elmondta a beszédét, később már nem történtek bekiabálások.
Úgy tudjuk, az "Occupy Educatio" elnevezésű akciót a Hallgatói Hálózat nevű csoport szervezte, körülbelül tizenöt-húsz érettségiző, húsz hallgató és néhány tanár vett részt benne.
„Arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy a felsőoktatási törvénynek mindenki a vesztese, hogy nem javítják vagy megújítják a rendszert, hanem szétdúlják, és hogy egy egész generáció életét teszik tönkre. Egy ártatlan generációt büntetnek” – mondta az eduline-nak a Hallgatói Hálózat egyik tagja.
A Hallgatói Hálózat további tiltakozásokat is szervez, február 15-re, a 2012-es felvételi jelentkezési határidejének napjára nagyszabású diáktüntetést – „utolsó nyílt napot” – hirdettek meg.
A csoport először Facebook-oldalán foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját: nem tartják elfogadhatónak a kormányzati döntéshozatal módját, mert „átláthatatlan és antidemokratikus”, és mert „kizárólag a gazdasági racionalizáció és politikai szempontok irányítják”. Azt szerették volna elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el.
A szervezet az elmúlt hónapokban szinte az összes civil tüntetésen részt vett, novemberben indult el szabadegyetemük „Hogyan éljük túl a 21. századot?” címmel.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.