Ez az igazi stresszfaktor: érettségi a sztrájk kellős közepén

Folytatódott hétfőn a kormány által tervezett vasúti reform ellen meghirdetett sztrájk Franciaországban, a 680 ezer érettségizőt ezért ingyen fuvarozzák a telekocsis cégek.

  • MTI
MTI - Máthé Zoltán

A négy fő vasutas szakszervezet (CGT, Sud Rail, FO és First) által múlt szerdán meghirdetett és hatodik napja tartó munkabeszüntetés miatti válságból egyelőre semmilyen kiút nem látszik, miután a kormány ragaszkodik ahhoz a javaslatához, amelyet kedden kezd el megvitatni a nemzetgyűlés. A belföldi vonatoknak a fele, a párizsi agglomerációban a városi gyorsvasutaknak (RER) átlagosan a harmada közlekedik, azok is jelentős fennakadásokkal.

Az állami vasúttársaság (SNCF) 10 ezer dolgozóját mozgósította hétfőn annak érdekében, hogy a reggel megkezdődött érettségi vizsgákra minden gimnazista időben odaérjen. A vizsgaközpontok felé közlekedő útvonalakon a csúcsidőben minden vonat elindul, s a "vizsgaasszisztens" feliratú mellényt viselő vasutasok minden diáknak személyesen segítenek a tájékozódásban.

A telekocsis internetes oldalak pedig ingyen szolgáltatást biztosítanak a héten minden diáknak. Franciaországban idén 687 ezren érettségiznek, de csak töredékük közlekedik vonattal. "Még akkor is, ha csak néhány száz érettségizőt érint, egyenlő helyzetet kell biztosítani nekik másokkal" - hangsúlyozta Benoit Hamon oktatási miniszter, aki engedélyezte, hogy az egy órás késésen belül érkezők is megírhassák hétfőn az érettségi dolgozatukat. 

A vasúti dolgozók az ellen a törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelyet másfél évi előkészítés után a kormány kedden terjeszt a nemzetgyűlés elé az SNCF által felhalmozott 40 milliárd eurós (12 ezer milliárd forintos) adósság stabilizálására, megnyitnák a személyszállítási vasúti piacot a konkurencia előtt. A javaslat átszervezné a jelenleg két állami vállalat kereteiben működő vasúti szektort. A szakszervezetek szerint ez nem oldaná meg az adósság problémáját és nem elég bátor a két vállalat egy holdinggá szervezésében, amelyeket 1997-ben választottak szét. Jelenleg az RFF felelős a vasúti hálózat működtetéséért, az SNCF pedig az egyéb szolgáltatásokért. A szakszervezetek az 1997 előtti egységes állami vállalathoz való visszatérést, és a teljes adósság átvállalását kérik az államtól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.