Fordítva sül el a hallgatói szerződés bevezetése?

Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja...

  • Eduline
null

Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja tanulmányait, köszönhetően a hallgatói szerződés bevezetésének. Az intézkedés célja az volt, hogy a kormány itthon tartsa a diplomás fiatalokat, könnyen lehet azonban, hogy csak azt érik el, hogy nemhogy dolgozni, tanulni sem itthon fognak - írja a Szamárpad blog.

A német Der Spiegel című lapban jelent meg egy riport magyar középiskolásokról, akik úgy döntöttek, hogy külföldi egyetemre felvételiznek. A lapnak nyilatkozó magyar diákok többsége a hallgatói szerződés vagy az államilag támogatott helyek számának csökkentése miatt határozta el, hogy nem Magyarországon folytatja a tanulmányait. A teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.