Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja...
Sok magyar végzős középiskolás meg sem próbál magyar egyetemre vagy főiskolára bekerülni, inkább külföldön folytatja tanulmányait, köszönhetően a hallgatói szerződés bevezetésének. Az intézkedés célja az volt, hogy a kormány itthon tartsa a diplomás fiatalokat, könnyen lehet azonban, hogy csak azt érik el, hogy nemhogy dolgozni, tanulni sem itthon fognak - írja a Szamárpad blog.
A német Der Spiegel című lapban jelent meg egy riport magyar középiskolásokról, akik úgy döntöttek, hogy külföldi egyetemre felvételiznek. A lapnak nyilatkozó magyar diákok többsége a hallgatói szerződés vagy az államilag támogatott helyek számának csökkentése miatt határozta el, hogy nem Magyarországon folytatja a tanulmányait. A teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
