Fontos határidők jönnek januárban: akár a középiskolai, akár az egyetemi-főiskolai felvételire készültök, érdemes észben tartani a következő dátumokat.
Dokumentumpótlás a keresztféléves felvételin: január 6.
Január 6-ig tölthetik fel az e-felvételi rendszerébe a hiányzó dokumentumokat, például a diploma és a nyelvvizsga másolatát, a hátrányos helyzetről szóló igazolásokat a keresztféléves felvételizők. Ha nem tudjátok elektronikusan pótolni a dokumentumokat, az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220) is elküldhetitek.
Ugyaneddig a határidőig visszavonhattok jelentkezési helyeket, egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet, sőt ha egy szaknak csak az önköltséges formáját jelöltétek meg, most még kiválaszthatjátok az államilag támogatottat is, és fordítva. Emellett ellenőrizhetitek és módosíthatjátok a személyes adataitokat is. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ponthatárhúzás: január 20.
A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2016. január 20-án hozzák nyilvánosságra. A hivatalos értesítést - az úgynevezett besorolási döntést - nem postán kapjátok majd meg, hanem az e-felvételi rendszeréből tölthetitek le. Ha elérhetővé válik a besorolási döntés, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.
Középiskolai írásbeli felvételi: január 16.
Január 16-án, 10 órakor kezdődik a középiskolákba felvételizők központi írásbeli vizsgája. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok. Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
