Fontos határidők: ezeket ne feledjétek januárban

Fontos határidők jönnek januárban: akár a középiskolai, akár az egyetemi-főiskolai felvételire készültök, érdemes észben tartani a következő dátumokat.

  • Eduline
Shutterstock

Dokumentumpótlás a keresztféléves felvételin: január 6.

Január 6-ig tölthetik fel az e-felvételi rendszerébe a hiányzó dokumentumokat, például a diploma és a nyelvvizsga másolatát, a hátrányos helyzetről szóló igazolásokat a keresztféléves felvételizők. Ha nem tudjátok elektronikusan pótolni a dokumentumokat, az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220) is elküldhetitek.

Ugyaneddig a határidőig visszavonhattok jelentkezési helyeket, egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet, sőt ha egy szaknak csak az önköltséges formáját jelöltétek meg, most még kiválaszthatjátok az államilag támogatottat is, és fordítva. Emellett ellenőrizhetitek és módosíthatjátok a személyes adataitokat is. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ponthatárhúzás: január 20.

A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2016. január 20-án hozzák nyilvánosságra. A hivatalos értesítést - az úgynevezett besorolási döntést - nem postán kapjátok majd meg, hanem az e-felvételi rendszeréből tölthetitek le. Ha elérhetővé válik a besorolási döntés, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Középiskolai írásbeli felvételi: január 16.

Január 16-án, 10 órakor kezdődik a középiskolákba felvételizők központi írásbeli vizsgája. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok. Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.