Fontos határidők jönnek januárban: akár a középiskolai, akár az egyetemi-főiskolai felvételire készültök, érdemes észben tartani a következő dátumokat.
Dokumentumpótlás a keresztféléves felvételin: január 6.
Január 6-ig tölthetik fel az e-felvételi rendszerébe a hiányzó dokumentumokat, például a diploma és a nyelvvizsga másolatát, a hátrányos helyzetről szóló igazolásokat a keresztféléves felvételizők. Ha nem tudjátok elektronikusan pótolni a dokumentumokat, az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220) is elküldhetitek.
Ugyaneddig a határidőig visszavonhattok jelentkezési helyeket, egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet, sőt ha egy szaknak csak az önköltséges formáját jelöltétek meg, most még kiválaszthatjátok az államilag támogatottat is, és fordítva. Emellett ellenőrizhetitek és módosíthatjátok a személyes adataitokat is. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ponthatárhúzás: január 20.
A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2016. január 20-án hozzák nyilvánosságra. A hivatalos értesítést - az úgynevezett besorolási döntést - nem postán kapjátok majd meg, hanem az e-felvételi rendszeréből tölthetitek le. Ha elérhetővé válik a besorolási döntés, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.
Középiskolai írásbeli felvételi: január 16.
Január 16-án, 10 órakor kezdődik a középiskolákba felvételizők központi írásbeli vizsgája. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok. Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
