Fontos határidők: ezeket ne feledjétek januárban

Fontos határidők jönnek januárban: akár a középiskolai, akár az egyetemi-főiskolai felvételire készültök, érdemes észben tartani a következő dátumokat.

  • Eduline
Shutterstock

Dokumentumpótlás a keresztféléves felvételin: január 6.

Január 6-ig tölthetik fel az e-felvételi rendszerébe a hiányzó dokumentumokat, például a diploma és a nyelvvizsga másolatát, a hátrányos helyzetről szóló igazolásokat a keresztféléves felvételizők. Ha nem tudjátok elektronikusan pótolni a dokumentumokat, az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220) is elküldhetitek.

Ugyaneddig a határidőig visszavonhattok jelentkezési helyeket, egyszer módosíthatjátok a jelentkezési sorrendet, sőt ha egy szaknak csak az önköltséges formáját jelöltétek meg, most még kiválaszthatjátok az államilag támogatottat is, és fordítva. Emellett ellenőrizhetitek és módosíthatjátok a személyes adataitokat is. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ponthatárhúzás: január 20.

A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan 2016. január 20-án hozzák nyilvánosságra. A hivatalos értesítést - az úgynevezett besorolási döntést - nem postán kapjátok majd meg, hanem az e-felvételi rendszeréből tölthetitek le. Ha elérhetővé válik a besorolási döntés, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Középiskolai írásbeli felvételi: január 16.

Január 16-án, 10 órakor kezdődik a középiskolákba felvételizők központi írásbeli vizsgája. A jelentkezőknek matematikából és magyarból kell megoldaniuk az egyenként 45 perces, tíz-tíz kérdést tartalmazó feladatsort. A központi írásbeliről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az elmúlt évek feladatsorait pedig itt találjátok. Az írásbeli eredményét február 4-én küldik ki, a középiskolákba csak ezután kell jelentkeznetek. A középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.