Július 12-ig csatolhatók utólag egyes dokumentumok a felvételi eljáráshoz. Ha tehát például a jelentkezés idején még nem volt meg a nyelvvizsgabizonyítványotok, ami pluszpontokat eredményez, akkor azt még eddig az időpontig tudjátok feltölteni a rendszerbe.
Ezzel kapcsolatban a Felvin közzétettek egy útmutatót, így biztosan senki nem rontja el a feltöltést. Ha valaki mégsem biztos a dolgában, a hagyományos postai út is él még (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190.).
Arra érdemes figyelni, hogy mindent csak egy példányban kell feltölteni, függetlenül attól, hány helyet jelöltetek meg. Érdemes csak az egyik utat (vagy postai, vagy e-felvételi) választani, mert ha mindkét formában elkülditek a papírokat, csak lassítja az eljárást.
Hogy hány pluszpontot jelent egy nyelvvizsga, arról itt tudhattok meg többet.
A feltöltött dokumentumokat folyamatosan dolgozzák fel a hivatal munkatársai. A feltöltött dokumentumok táblázatban lehet ellenőrizni, hogy elfogadták-e a papírokat, vagy van még pótolnivalótok.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
