Mit tanulnak a a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Ötödik rész: geográfus.
A földrajz alapképzésen geográfus – az osztatlan pedagógusképzésen pedig földrajztanári – végzettséget lehet szerezni. A képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola is indítja.
Az alapképzés után geográfus MSc-képzést is választhattok, a szakot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola is meghirdette.
Elhelyezkedés
A földrajz alapszakon végzettek, vagyis a geográfusok természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretekkel rendelkeznek, ezért többek között környezetvédelmi tanácsadóként, földmérőként, térképészként, geoinformatikusként, településfejlesztőként és középiskolai földrajztanárként dolgozhatnak (utóbbira csak akkor van lehetőségetek, ha földrajztanári osztatlan képzést végeztek).
A földrajz alapszakon szerzett diplomával a pályakövetési rendszer felmérése szerint nettó 130 ezret kereshettek havonta.
Mit tanulnak a szabadbölcsészek? Cikksorozatunk első részét itt találjátok. Mit tanulnak a műszaki menedzserek? Cikksorozatunk második részéből megtudhatjátok. Arról itt olvashattok, hogy milyen tantárgyakra számíthatnak az andragógia szakosok, a közigazgatás-szervezés alapszakról pedig itt találtok infót.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
