Felvételizők figyelem! Ezeket ne felejtsétek el

A felvételi jelentkezés hitelesítésével még nem dőlhettek hátra, megmutatjuk, mi történik még a jelentkezés után.

  • Eduline

Február 15. volt a határideje a felsőoktatási felvételire való jelentkezésnek, február 23-ig pedig hitelesíteni is kellett. Az elektronikus jelentkezés adatainak lezárása után megkezdődött az adatok feldolgozása, kiépül a felvételi eljárás központi adatbázisa. Az E-felvételi felületét azonban a jelentkezési, illetve a hitelesítési határidőt követően, a tavaszi ügyintézési időszakban is érdemes figyelni.

Shutterstock

Hiánypótlás

A felvételi hiányos vagy nem megfelelő benyújtása esetén az érintett jelentkezők felszólítást kapnak a hiányok pótlására. Akkor kaptok ilyen felszólítást, ha például hiányoznak az érettségi bizonyítvány vagy a középiskolai bizonyítvány vagy a felsőfokú oklevél megfelelő oldalai. Figyeljetek azonban, mert amennyiben a hiányt haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 8 napon belül nem pótoljátok, a jelentkezési kérelmet az Oktatási Hivatal részben vagy egészben elutasítja. Külön figyelmeztetés nélkül kell gondoskodnotok a pontszámításhoz szükséges dokumentumok beküldéséről – mint például a többletpontokra jogosító igazolások, amelyek még nem álltak rendelkezésetekre a jelentkezéskor. Dokumentumhiány esetén – az érettségi bizonyítvány, a középiskolai bizonyítvány és a felsőfokú oklevél hiányát kivéve – nem kapnak hiánypótlási felhívást a felvételizők – ennek oka, hogy minden jelentkezőnek egyéni döntése, hogy mi alapján szeretné a pontjait számíttatni, ezért erre oda kell figyelni.

Adatbetekintés

A Felvi.hu-n található E-felvételi segítségével közvetlenül megtekinthetitek és folyamatosan nyomon követhetitek a rögzített adataitokat és eredményeiteket, a felvételi pontjaitokat, majd pedig a felvételi döntés eredményét. Az eljárás egésze alatt folyamatosan elérhető és letölthető a regisztrációs levél adattartalma – jelentkezői státuszlap formájában –, valamint az eljárás végén ugyanitt lesz elérhető és letölthető a besorolási döntés is.

Elektronikus ügyintézés az E-felvételiben

A tájékozódáson kívül elektronikus ügyintézésre is lehetőséged van az E-felvételiben. Ezek a funkciók április végétől érhetők el a felületen, a módosítások és a hiánypótlás határideje pedig 2015. július 9.

Dokumentumpótlás

Az E-felvételiben a még hiányzó – jelentkezés benyújtásakor még rendelkezésre nem álló – dokumentummásolatokat is csatolhatjátok, azaz beszkennelve feltölthetitek a felületre. Amennyiben a jelentkezéskor nem nyújtottátok be a felvételi pontszámításhoz szükséges dokumentumok másolatait, vagy akkor még nem tudtátok valamelyiket csatolni – mint az érettségi bizonyítványotok, ügyeljetek arra, hogy ezt minél hamarabb pótoljátok, mert az Oktatási Hivatal a határidő lejárta után nem köteles ezeket figyelembe venni.

A ponthatárok megállapítása

Az eljárás vége és egyben csúcspontja a ponthatárok megállapításának napja: ekkor dől el, kinek mire elegendőek az addig megszerzett eredményei, vagyis hogy ki melyik felsőoktatási intézmény hallgatójaként, melyik szakon és milyen képzési formában kezdheti a szeptembert. A ponthatárok meghúzásakor – várhatóan 2015. július 23-án – határozzák meg, hogy melyik képzésre milyen ponthatár feletti eredménnyel lehet bekerülni. Két tényezőtől függ, hogy valakit felvesznek-e a kiválasztott képzésre: az illető felvételi összpontszámától, illetve az adott képzés ponthatárától. Ahová többen jelentkeztek, mint amennyi hely van, ott a jelentkezők között rangsorolnak, hogy csak a legjobbak kerülhessenek be. Minél több a kapacitás feletti jelentkező, annál magasabb lesz a ponthatár az adott képzésen. Ahová viszont a kapacitásszámnál kevesebben jelentkeznek, ott a ponthatár a jogszabályi minimum (alapképzésen, osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont) marad, és minden e feletti eredménnyel rendelkező jelentkező felvehető. A ponthatárok megállapításáról itt további információkat kaphatsz.

Besorolás és értesítés a felvételi eredményéről

Egy jelentkező egy adott felvételi eljárásban csak egy helyre vehető fel: a jelentkezési sorrendben elsőként megjelölt olyan helyre, ahol felvételi összpontszáma elérte a ponthatárt. A besorolási döntésről a jelentkezéskor megadott email címen értesítenek titeket, illetve ugyanez az információ a Felvi.hu E-felvételi szolgáltatásából is elérhető. Akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, és nyilatkoztak róla, hogy szeretnék igénybe venni ezt a szolgáltatást, SMS-ben is kapnak egy nem hivatalos értesítést a felvételi eredményükről a ponthatárok kihirdetésének estéjén. Miután kiderül, hogy kit hová vettek fel, az illetékes felsőoktatási intézmény is elküldi a felvételi határozatot a jelentkezőknek. Ebben a levélben már a beiratkozás helyéről, idejéről, az ezzel összefüggő tudnivalókról – és általában a gólyatáborról – is tájékoztatják a felvett hallgatókat.

Mentőöv: a pótfelvételi

Ha nem jutottatok be egyik vágyott képzésre sem, ne keseredjetek el, hanem figyeljétek a Felvi.hu-t augusztus elején is. Az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján az intézmények pótfelvételit hirdethetnek a szeptemberben induló képzéseik egy részére. Ilyenkor már csak egy intézmény egyetlen képzését lehet megjelölni az E-felvételiben. Az egyes jelentkezési helyekre való bejutáshoz elegendő pontszám nem lehet alacsonyabb, mint az általános eljárásban, várhatóan 2015. július 23-án megállapított ponthatár.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.