Ők az egyetemi-főiskolai felvételi rekorderei

Éjfélkor lejár az egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határideje. Ha már az összes dokumentumot feltöltöttétek, az összes rubrikát kitöltöttétek, pihenjetek egy kicsit: nézzük, az előző években milyen felvételi rekordok születtek.

  • Eduline

Aki 54 nappal a határidő előtt jelentkezett

A 2015-ös felvételi igazi rekordere az a jelentkező volt, aki már 2014. december 23-án, este 8 után 9 perccel leadta a jelentkezést, amelyen ezután már nem is módosított. Pedig lett volna még ideje, egészen pontosan 54 napja.

Aki szerint soha nincs késő

A 2013-as felvételin 75 éves volt a legidősebb jelentkező, míg 2011-ben ötvennégy év korkülönbség volt a legidősebb és a legfiatalabb jelentkező között.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

2010-ben a legidősebb jelentkező 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni, míg a második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.

Aki három perc alatt letudta

A 2013-as felvételin egy jelentkező egészen pontosan három perc alatt töltötte ki az összes űrlapot, míg a legmegfontoltabb felvételizőnek ehhez 54 napra volt szüksége. A legbátrabb/legbizonytalanabb/hirtelen ötlettől vezérelt jelentkező 8 perccel a határidő előtt regisztrált.Így szúrhatjátok el a felvételit az utolsó napon: 4 hiba, amit el kell kerülni

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.