Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Éjfélkor lejár az egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határideje. Ha már az összes dokumentumot feltöltöttétek, az összes rubrikát kitöltöttétek, pihenjetek egy kicsit: nézzük, az előző években milyen felvételi rekordok születtek.
Aki 54 nappal a határidő előtt jelentkezett
A 2015-ös felvételi igazi rekordere az a jelentkező volt, aki már 2014. december 23-án, este 8 után 9 perccel leadta a jelentkezést, amelyen ezután már nem is módosított. Pedig lett volna még ideje, egészen pontosan 54 napja.
Aki szerint soha nincs késő
A 2013-as felvételin 75 éves volt a legidősebb jelentkező, míg 2011-ben ötvennégy év korkülönbség volt a legidősebb és a legfiatalabb jelentkező között.

2010-ben a legidősebb jelentkező 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni, míg a második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.
Aki három perc alatt letudta
A 2013-as felvételin egy jelentkező egészen pontosan három perc alatt töltötte ki az összes űrlapot, míg a legmegfontoltabb felvételizőnek ehhez 54 napra volt szüksége. A legbátrabb/legbizonytalanabb/hirtelen ötlettől vezérelt jelentkező 8 perccel a határidő előtt regisztrált.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.