Ők az egyetemi-főiskolai felvételi rekorderei

Éjfélkor lejár az egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határideje. Ha már az összes dokumentumot feltöltöttétek, az összes rubrikát kitöltöttétek, pihenjetek egy kicsit: nézzük, az előző években milyen felvételi rekordok születtek.

  • Eduline

Aki 54 nappal a határidő előtt jelentkezett

A 2015-ös felvételi igazi rekordere az a jelentkező volt, aki már 2014. december 23-án, este 8 után 9 perccel leadta a jelentkezést, amelyen ezután már nem is módosított. Pedig lett volna még ideje, egészen pontosan 54 napja.

Aki szerint soha nincs késő

A 2013-as felvételin 75 éves volt a legidősebb jelentkező, míg 2011-ben ötvennégy év korkülönbség volt a legidősebb és a legfiatalabb jelentkező között.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

2010-ben a legidősebb jelentkező 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni, míg a második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.

Aki három perc alatt letudta

A 2013-as felvételin egy jelentkező egészen pontosan három perc alatt töltötte ki az összes űrlapot, míg a legmegfontoltabb felvételizőnek ehhez 54 napra volt szüksége. A legbátrabb/legbizonytalanabb/hirtelen ötlettől vezérelt jelentkező 8 perccel a határidő előtt regisztrált.Így szúrhatjátok el a felvételit az utolsó napon: 4 hiba, amit el kell kerülni

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.