Felvételi pontszámítás: hogyan kell számolni a gyakorlati vizsgák pontjait?

A felsőoktatási felvételi során alapképzésben, illetve osztatlan mesterképzésben általában nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják ki. Ez azonban nem minden esetben igaz, vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol szerveznek gyakorlati vizsgákat is.

  • Eduline
Shutterstock

Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsga:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

A gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai pont egy időre esnek, ezért a felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott szakon részt tud-e venni a gyakorlati vizsgán.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde