A felsőoktatási felvételi során alapképzésben, illetve osztatlan mesterképzésben általában nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye alapján számítják ki. Ez azonban nem minden esetben igaz, vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol szerveznek gyakorlati vizsgákat is.
Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen
maximum 200 pont szerezhető.
A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati
vizsgaeredmény duplázásával
számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.
A gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai pont egy időre esnek, ezért a felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott szakon részt tud-e venni a gyakorlati vizsgán.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
