Mégsem szigorít a pontszámítás szabályain az oktatási államtitkárság - legalábbis 2013-ban.
Mégsem szigorít a pontszámítás szabályain az oktatási államtitkárság - legalábbis 2013-ban. Bár egy augusztus közepén nyilvánosságra hozott rendelettervezetben még az állt, hogy a 2013-as felvételin csak azok a diákok kaphatnak többletpontot emelt szintű érettségiért, akik legalább 50 százalékos eredményt érnek el az írásbelin és a szóbelin, a végleges, elfogadott változatból kimaradt ez a passzus.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is 30 százalékos eredmény lesz az alsó határ – vagyis azok kaphatják meg a nehezebb érettségiért járó 50 többletpontot a felsőoktatási felvételin, akik legalább a feladatok egyharmadát jól oldják meg.
A szigorítás körülbelül két-háromezer diákot érintett volna. Az Oktatási Hivatal gyorsjelentése szerint a 2012-es érettségin magyar nyelv és irodalomból például 200-300 tanuló teljesítménye volt 50 százalék alatti (összesen 37 ezer emelt szintű vizsgát szerveztek a májusi-júniusi időszakban).
A kettest nehezebb lesz megszerezni
A kettest viszont már az idei őszi érettségin is nehezebb lesz megszerezni: az eddigi 20 helyett 25 százalék kell majd az elégségeshez, az új szabály nemcsak a közép-, hanem az emelt szintű érettségire is vonatkozik. A szigorításra a 2011-es érettségi időszak óta lehetett számítani, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár akkor ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a magyar vizsgakövetelmények nagyon alacsonyak, a százalékos eredményt alacsony kulccsal váltják át jegyekre.
Míg itthon eddig 20 százalék volt, Európa több országában 50 százalék a kettes alsó küszöbe. A középszintű érettségin a többi érdemjegy alsó határát egyébként nem módosították: a hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg.
Meglepetések a 2013-as felvételin
A pontszámítás szabályaiban nagyobb változás nem várható 2013-ban, továbbra is a 400+100 pontos rendszert kell használni: kétszáz pont jár a tanulmányi és az érettségi eredményért, további kétszáz a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kijelölt tantárgyak érettségi eredményeiért, és száz pont az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakirányú végzettségért, a sport- és a tanulmányi eredményért, valamint a hátrányos helyzetért.
Több szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi egy vagy két tantárgyból. Az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti képzésen például eddig csak egy tantárgyból kötelezték a jelentkezőket, 2013-tól már két tárgyból kell a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgát választani. Az emelt szintű érettségihez kötött szakok listáját itt, itt és itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
