Meglepetés: mégsem szigorít a felvételi szabályain Hoffmann államtitkársága

Mégsem szigorít a pontszámítás szabályain az oktatási államtitkárság - legalábbis 2013-ban.

  • Szabó Fruzsina
Túry Gergely

Mégsem szigorít a pontszámítás szabályain az oktatási államtitkárság - legalábbis 2013-ban. Bár egy augusztus közepén nyilvánosságra hozott rendelettervezetben még az állt, hogy a 2013-as felvételin csak azok a diákok kaphatnak többletpontot emelt szintű érettségiért, akik legalább 50 százalékos eredményt érnek el az írásbelin és a szóbelin, a végleges, elfogadott változatból kimaradt ez a passzus.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is 30 százalékos eredmény lesz az alsó határ – vagyis azok kaphatják meg a nehezebb érettségiért járó 50 többletpontot a felsőoktatási felvételin, akik legalább a feladatok egyharmadát jól oldják meg.

A szigorítás körülbelül két-háromezer diákot érintett volna. Az Oktatási Hivatal gyorsjelentése szerint a 2012-es érettségin magyar nyelv és irodalomból például 200-300 tanuló teljesítménye volt 50 százalék alatti (összesen 37 ezer emelt szintű vizsgát szerveztek a májusi-júniusi időszakban).

A kettest nehezebb lesz megszerezni

A kettest viszont már az idei őszi érettségin is nehezebb lesz megszerezni: az eddigi 20 helyett 25 százalék kell majd az elégségeshez, az új szabály nemcsak a közép-, hanem az emelt szintű érettségire is vonatkozik. A szigorításra a 2011-es érettségi időszak óta lehetett számítani, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár akkor ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a magyar vizsgakövetelmények nagyon alacsonyak, a százalékos eredményt alacsony kulccsal váltják át jegyekre.

Míg itthon eddig 20 százalék volt, Európa több országában 50 százalék a kettes alsó küszöbe. A középszintű érettségin a többi érdemjegy alsó határát egyébként nem módosították: a hármas 40, a négyes 60, az ötös pedig 80 százaléktól van meg.

Meglepetések a 2013-as felvételin

A pontszámítás szabályaiban nagyobb változás nem várható 2013-ban, továbbra is a 400+100 pontos rendszert kell használni: kétszáz pont jár a tanulmányi és az érettségi eredményért, további kétszáz a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon kijelölt tantárgyak érettségi eredményeiért, és száz pont az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakirányú végzettségért, a sport- és a tanulmányi eredményért, valamint a hátrányos helyzetért.

Több szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi egy vagy két tantárgyból. Az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti képzésen például eddig csak egy tantárgyból kötelezték a jelentkezőket, 2013-tól már két tárgyból kell a nehezebb, egyben több pontot érő vizsgát választani. Az emelt szintű érettségihez kötött szakok listáját itt, itt és itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.