Felvételi ponthatárok: hogy lehet bekerülni a debreceni, pécsi és szegedi egyetemre?

Szerdán a négy legnagyobb budapesti egyetem - a BME, a Semmelweis, a Corvinus és az ELTE - legnépszerűbb képzéseinek 2011-es ponthatárait nézhettétek meg, most következzenek a vidéki egyetemek, Debrecen, Pécs és Szeged.

  • Eduline
Számolunk, tippelünk. Milyenek lesznek az idei ponthatárok?
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debreceni Egyetem

Több mint 15 500-an jelentkeztek idén a Debreceni Egyetem képzéseire – tavaly a legmagasabb ponthatárt az előadóművészet-klasszikus ének szakirányon húzták, 426 pont alatt senkit nem vettek fel. A második és harmadik legmagasabb ponthatár a fogorvosi (423) és a jogászképzésen (levelezőn 422, nappalin 418) volt.

A bölcsészszakok közül a kommunikáció és médiatudományhoz (412 pont), valamint a pszichológiához (417 pont, költségtérítéses formában 414 pont) kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény. Az általános orvosi szakra 417 ponttal lehetett bekerülni, ennél valamivel kevesebb kellett a gyógyszerészképzéshez (407 pont) és a nemzetközi gazdálkodáshoz (408 pont). A négy budapesti nagy egyetem - az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis - legmagasabb 2011-es ponthatárait itt böngészhetitek át, az összes 2011-es ponthatárt pedig itt nézhetitek meg.

Pécsi Tudományegyetem

A pécsi egyetem legmagasabb ponthatárát – meglepő módon – egy költségtérítéses képzésén húzták 2011-ben: a levelező, fizetős pszichológia szakhoz 437 pont kellett, míg azoknak 413 pontot kellett összegyűjteniük, akik államilag finanszírozott, nappali tagozatos formában szerettek volna pszichológiát tanulni tavaly szeptembertől.

A bölcsészszakok egy részéhez is legalább jeles bizonyítvány kellett: ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia szakirányon 428, kommunikáció és médiatudományon 414 volt a ponthatár. Szociológiára 401, politológiára 422, jogászképzésre 418 ponttal lehetett bejutni.

Mi befolyásolhatja a 2012-es ponthatárokat?

A bölcsészképzések állami támogatását alaposan megvágta az állam, 1400-zal kevesebb ösztöndíjas helyet hirdettek meg, mint 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy az államilag finanszírozott képzéseken magasabb ponthatárok lesznek - kommunikációra valószínűleg kitűnő érettségi és tanulmányi eredmény nélkül senkit nem vesznek majd fel.

A műszaki és az informatikai képzések az eredeti tervekhez képest több államis helyet kapnak - ezzel párhuzamosan harmadára csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A műszaki és az informatikai szakokon ezért nem várható jelentős pontszámemelkedés.

Bár a jelentkezők száma az orvosi- és egészségtudományi területen valamennyivel nőtt, valószínűleg nem emelkednek jelentősen a ponthatárok, a jelentkezői létszám bővülését ugyanis ellensúlyozza a kormány januári döntése, amely alapján országszerte 300-zal több hallgatót vehetnek fel osztatlan orvosi és egészségtudományi szakokra az egyetemek.

A gazdaságtudományi képzések közül egyedül az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak indul állami ösztöndíjas formában idén szeptembertől, vagyis az üzleti szakokra jelentkezők hiába jelentkeztek államilag finanszírozott képzésre. A fenti négy szakra is nehéz lesz bekerülni, az egész országban összesen 250 helyet hirdettek meg.

A jogi karokon még rosszabb a helyzet, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kivételével egyetlen felsőoktatási intézmény sem kapott állami ösztöndíjas helyeket.

Magasak voltak a ponthatárok az orvosi- és egészségtudományi szakokon is: az általános orvosi képzéshez 417, a fogorvosihoz 423, a gyógyszerészethez 407 pont kellett, rekreációszervezést és egészségfejlesztést pedig az tanulhatott, aki legalább 400 pontot szerzett az érettségin és a középiskolában.

Szegedi Tudományegyetem

A szegedi egyetem legnépszerűbb alapképzéseire sem volt könnyű bejutni 2011-ben: nemzetközi tanulmányok (431 pont), pszichológia (430 pont, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is), ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia (428 pont), politológia (424 pont) és fogorvosi (423 pont) képzésen voltak a legmagasabbak a ponthatárok.

Általános orvosi szakra 417, jogászképzésre 418, gyógyszerészetre pedig 407 ponttal lehetett bekerülni, kommunikáció és médiatudományra pedig azokat vették fel, akiknek legalább 415 pontjuk volt, míg a gazdálkodási és menedzsment, valamint a szociológia képzésen valamivel alacsonyabbak voltak a ponthatárok: 402 és 401 pontnál volt az alsó határ.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.