Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szerdán a négy legnagyobb budapesti egyetem - a BME, a Semmelweis, a Corvinus és az ELTE - legnépszerűbb képzéseinek 2011-es ponthatárait nézhettétek meg, most következzenek a vidéki egyetemek, Debrecen, Pécs és Szeged.

Debreceni EgyetemTöbb mint 15 500-an jelentkeztek idén a Debreceni Egyetem képzéseire – tavaly a legmagasabb ponthatárt az előadóművészet-klasszikus ének szakirányon húzták, 426 pont alatt senkit nem vettek fel. A második és harmadik legmagasabb ponthatár a fogorvosi (423) és a jogászképzésen (levelezőn 422, nappalin 418) volt.
A bölcsészszakok közül a kommunikáció és médiatudományhoz (412 pont), valamint a pszichológiához (417 pont, költségtérítéses formában 414 pont) kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény. Az általános orvosi szakra 417 ponttal lehetett bekerülni, ennél valamivel kevesebb kellett a gyógyszerészképzéshez (407 pont) és a nemzetközi gazdálkodáshoz (408 pont). A négy budapesti nagy egyetem - az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis - legmagasabb 2011-es ponthatárait itt böngészhetitek át, az összes 2011-es ponthatárt pedig itt nézhetitek meg.
Pécsi Tudományegyetem
A pécsi egyetem legmagasabb ponthatárát – meglepő módon – egy költségtérítéses képzésén húzták 2011-ben: a levelező, fizetős pszichológia szakhoz 437 pont kellett, míg azoknak 413 pontot kellett összegyűjteniük, akik államilag finanszírozott, nappali tagozatos formában szerettek volna pszichológiát tanulni tavaly szeptembertől.
A bölcsészszakok egy részéhez is legalább jeles bizonyítvány kellett: ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia szakirányon 428, kommunikáció és médiatudományon 414 volt a ponthatár. Szociológiára 401, politológiára 422, jogászképzésre 418 ponttal lehetett bejutni.
| Mi befolyásolhatja a 2012-es ponthatárokat? |
A bölcsészképzések állami támogatását alaposan megvágta az állam, 1400-zal kevesebb ösztöndíjas helyet hirdettek meg, mint 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy az államilag finanszírozott képzéseken magasabb ponthatárok lesznek - kommunikációra valószínűleg kitűnő érettségi és tanulmányi eredmény nélkül senkit nem vesznek majd fel. A műszaki és az informatikai képzések az eredeti tervekhez képest több államis helyet kapnak - ezzel párhuzamosan harmadára csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A műszaki és az informatikai szakokon ezért nem várható jelentős pontszámemelkedés. Bár a jelentkezők száma az orvosi- és egészségtudományi területen valamennyivel nőtt, valószínűleg nem emelkednek jelentősen a ponthatárok, a jelentkezői létszám bővülését ugyanis ellensúlyozza a kormány januári döntése, amely alapján országszerte 300-zal több hallgatót vehetnek fel osztatlan orvosi és egészségtudományi szakokra az egyetemek. A gazdaságtudományi képzések közül egyedül az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak indul állami ösztöndíjas formában idén szeptembertől, vagyis az üzleti szakokra jelentkezők hiába jelentkeztek államilag finanszírozott képzésre. A fenti négy szakra is nehéz lesz bekerülni, az egész országban összesen 250 helyet hirdettek meg. A jogi karokon még rosszabb a helyzet, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kivételével egyetlen felsőoktatási intézmény sem kapott állami ösztöndíjas helyeket. |
Magasak voltak a ponthatárok az orvosi- és egészségtudományi szakokon is: az általános orvosi képzéshez 417, a fogorvosihoz 423, a gyógyszerészethez 407 pont kellett, rekreációszervezést és egészségfejlesztést pedig az tanulhatott, aki legalább 400 pontot szerzett az érettségin és a középiskolában.
Szegedi Tudományegyetem
A szegedi egyetem legnépszerűbb alapképzéseire sem volt könnyű bejutni 2011-ben: nemzetközi tanulmányok (431 pont), pszichológia (430 pont, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is), ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia (428 pont), politológia (424 pont) és fogorvosi (423 pont) képzésen voltak a legmagasabbak a ponthatárok.
Általános orvosi szakra 417, jogászképzésre 418, gyógyszerészetre pedig 407 ponttal lehetett bekerülni, kommunikáció és médiatudományra pedig azokat vették fel, akiknek legalább 415 pontjuk volt, míg a gazdálkodási és menedzsment, valamint a szociológia képzésen valamivel alacsonyabbak voltak a ponthatárok: 402 és 401 pontnál volt az alsó határ.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).