Szerdán a négy legnagyobb budapesti egyetem - a BME, a Semmelweis, a Corvinus és az ELTE - legnépszerűbb képzéseinek 2011-es ponthatárait nézhettétek meg, most következzenek a vidéki egyetemek, Debrecen, Pécs és Szeged.
Debreceni EgyetemTöbb mint 15 500-an jelentkeztek idén a Debreceni Egyetem képzéseire – tavaly a legmagasabb ponthatárt az előadóművészet-klasszikus ének szakirányon húzták, 426 pont alatt senkit nem vettek fel. A második és harmadik legmagasabb ponthatár a fogorvosi (423) és a jogászképzésen (levelezőn 422, nappalin 418) volt.
A bölcsészszakok közül a kommunikáció és médiatudományhoz (412 pont), valamint a pszichológiához (417 pont, költségtérítéses formában 414 pont) kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény. Az általános orvosi szakra 417 ponttal lehetett bekerülni, ennél valamivel kevesebb kellett a gyógyszerészképzéshez (407 pont) és a nemzetközi gazdálkodáshoz (408 pont). A négy budapesti nagy egyetem - az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis - legmagasabb 2011-es ponthatárait itt böngészhetitek át, az összes 2011-es ponthatárt pedig itt nézhetitek meg.
Pécsi Tudományegyetem
A pécsi egyetem legmagasabb ponthatárát – meglepő módon – egy költségtérítéses képzésén húzták 2011-ben: a levelező, fizetős pszichológia szakhoz 437 pont kellett, míg azoknak 413 pontot kellett összegyűjteniük, akik államilag finanszírozott, nappali tagozatos formában szerettek volna pszichológiát tanulni tavaly szeptembertől.
A bölcsészszakok egy részéhez is legalább jeles bizonyítvány kellett: ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia szakirányon 428, kommunikáció és médiatudományon 414 volt a ponthatár. Szociológiára 401, politológiára 422, jogászképzésre 418 ponttal lehetett bejutni.
| Mi befolyásolhatja a 2012-es ponthatárokat? |
A bölcsészképzések állami támogatását alaposan megvágta az állam, 1400-zal kevesebb ösztöndíjas helyet hirdettek meg, mint 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy az államilag finanszírozott képzéseken magasabb ponthatárok lesznek - kommunikációra valószínűleg kitűnő érettségi és tanulmányi eredmény nélkül senkit nem vesznek majd fel. A műszaki és az informatikai képzések az eredeti tervekhez képest több államis helyet kapnak - ezzel párhuzamosan harmadára csökkentették a részösztöndíjas helyek számát. A műszaki és az informatikai szakokon ezért nem várható jelentős pontszámemelkedés. Bár a jelentkezők száma az orvosi- és egészségtudományi területen valamennyivel nőtt, valószínűleg nem emelkednek jelentősen a ponthatárok, a jelentkezői létszám bővülését ugyanis ellensúlyozza a kormány januári döntése, amely alapján országszerte 300-zal több hallgatót vehetnek fel osztatlan orvosi és egészségtudományi szakokra az egyetemek. A gazdaságtudományi képzések közül egyedül az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, a közszolgálati és a nemzetközi gazdálkodási alapszak indul állami ösztöndíjas formában idén szeptembertől, vagyis az üzleti szakokra jelentkezők hiába jelentkeztek államilag finanszírozott képzésre. A fenti négy szakra is nehéz lesz bekerülni, az egész országban összesen 250 helyet hirdettek meg. A jogi karokon még rosszabb a helyzet, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kivételével egyetlen felsőoktatási intézmény sem kapott állami ösztöndíjas helyeket. |
Magasak voltak a ponthatárok az orvosi- és egészségtudományi szakokon is: az általános orvosi képzéshez 417, a fogorvosihoz 423, a gyógyszerészethez 407 pont kellett, rekreációszervezést és egészségfejlesztést pedig az tanulhatott, aki legalább 400 pontot szerzett az érettségin és a középiskolában.
Szegedi Tudományegyetem
A szegedi egyetem legnépszerűbb alapképzéseire sem volt könnyű bejutni 2011-ben: nemzetközi tanulmányok (431 pont), pszichológia (430 pont, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is), ókori nyelvek és kultúrák – klasszika filológia (428 pont), politológia (424 pont) és fogorvosi (423 pont) képzésen voltak a legmagasabbak a ponthatárok.
Általános orvosi szakra 417, jogászképzésre 418, gyógyszerészetre pedig 407 ponttal lehetett bekerülni, kommunikáció és médiatudományra pedig azokat vették fel, akiknek legalább 415 pontjuk volt, míg a gazdálkodási és menedzsment, valamint a szociológia képzésen valamivel alacsonyabbak voltak a ponthatárok: 402 és 401 pontnál volt az alsó határ.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
