A felvételi pontszámítási szabályai 2014-ben: felsőoktatási szakképzések

Az alap-, osztatlan és mesterszakok mellett a felsőoktatási szakképzésekre is február 15-ig jelentkezhettek - így számíthatjátok ki, hány ponttal indultok neki a felvételinek.

  • Eduline
Fazekas István

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken három pontszámítási módszert használnak, mindig azt, amelyikkel a legjobban jártok: meg lehet kétszerezni a tanulmányi pontokat, össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy meg lehet duplázni az érettségi pontokat. Fontos: a 2014-es felvételin már nem 200, hanem 220 a minimumponthatár - ennyit kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül.

Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)

A tanulmányi pontszám egyik felét az utolsó két évben szerzett év végi jegyek adják, öt tantárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott természettudományi tárgy). A másik felét az érettségi eredményeitek alapján kalkulálják: ehhez szintén a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgyat kell néznetek, a százalékos eredmények átlagából jön ki a maximum 100 pont. A kettőt összeadva kapjátok meg a tanulmányi pontszámot.

Érettségi pontok (maximum 200 pont)

A Felvi adatbázisában megnézhetitek, az adott felsőfokú szakképzésen milyen tárgyakból kérnek érettségi vizsgát. Ha mindegyik tantárgyat elfogadják, akkor a két legjobból számíthatjátok ki az érettségi pontjaitokat. Csak össze kell adnotok a százalékos eredményeket.

Többletpontok (maximum 100 pont)

Akármelyik módszert használjátok, a 400 ponton túl kaphattok többletpontokat is. Hány pont jár a nyelvvizsgáért? És az emelt szintű érettségiért? A többletpontokról itt olvashattok.

Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokat itt találjátok.

A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.