A felvételi pontszámítási szabályai 2014-ben: felsőoktatási szakképzések

Az alap-, osztatlan és mesterszakok mellett a felsőoktatási szakképzésekre is február 15-ig jelentkezhettek - így számíthatjátok ki, hány ponttal indultok neki a felvételinek.

  • Eduline
Fazekas István

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken három pontszámítási módszert használnak, mindig azt, amelyikkel a legjobban jártok: meg lehet kétszerezni a tanulmányi pontokat, össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy meg lehet duplázni az érettségi pontokat. Fontos: a 2014-es felvételin már nem 200, hanem 220 a minimumponthatár - ennyit kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül.

Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)

A tanulmányi pontszám egyik felét az utolsó két évben szerzett év végi jegyek adják, öt tantárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott természettudományi tárgy). A másik felét az érettségi eredményeitek alapján kalkulálják: ehhez szintén a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgyat kell néznetek, a százalékos eredmények átlagából jön ki a maximum 100 pont. A kettőt összeadva kapjátok meg a tanulmányi pontszámot.

Érettségi pontok (maximum 200 pont)

A Felvi adatbázisában megnézhetitek, az adott felsőfokú szakképzésen milyen tárgyakból kérnek érettségi vizsgát. Ha mindegyik tantárgyat elfogadják, akkor a két legjobból számíthatjátok ki az érettségi pontjaitokat. Csak össze kell adnotok a százalékos eredményeket.

Többletpontok (maximum 100 pont)

Akármelyik módszert használjátok, a 400 ponton túl kaphattok többletpontokat is. Hány pont jár a nyelvvizsgáért? És az emelt szintű érettségiért? A többletpontokról itt olvashattok.

Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokat itt találjátok.

A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.