Az alap-, osztatlan és mesterszakok mellett a felsőoktatási szakképzésekre is február 15-ig jelentkezhettek - így számíthatjátok ki, hány ponttal indultok neki a felvételinek.
Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken három pontszámítási módszert használnak, mindig azt, amelyikkel a legjobban jártok: meg lehet kétszerezni a tanulmányi pontokat, össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy meg lehet duplázni az érettségi pontokat. Fontos: a 2014-es felvételin már nem 200, hanem 220 a minimumponthatár - ennyit kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül.
Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
A tanulmányi pontszám egyik felét az utolsó két évben szerzett év végi jegyek adják, öt tantárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott természettudományi tárgy). A másik felét az érettségi eredményeitek alapján kalkulálják: ehhez szintén a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgyat kell néznetek, a százalékos eredmények átlagából jön ki a maximum 100 pont. A kettőt összeadva kapjátok meg a tanulmányi pontszámot.
Érettségi pontok (maximum 200 pont)
A Felvi adatbázisában megnézhetitek, az adott felsőfokú szakképzésen milyen tárgyakból kérnek érettségi vizsgát. Ha mindegyik tantárgyat elfogadják, akkor a két legjobból számíthatjátok ki az érettségi pontjaitokat. Csak össze kell adnotok a százalékos eredményeket.
Többletpontok (maximum 100 pont)
Akármelyik módszert használjátok, a 400 ponton túl kaphattok többletpontokat is. Hány pont jár a nyelvvizsgáért? És az emelt szintű érettségiért? A többletpontokról itt olvashattok.
Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokat itt találjátok.
A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
