Az alap-, osztatlan és mesterszakok mellett a felsőoktatási szakképzésekre is február 15-ig jelentkezhettek - így számíthatjátok ki, hány ponttal indultok neki a felvételinek.
Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken három pontszámítási módszert használnak, mindig azt, amelyikkel a legjobban jártok: meg lehet kétszerezni a tanulmányi pontokat, össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy meg lehet duplázni az érettségi pontokat. Fontos: a 2014-es felvételin már nem 200, hanem 220 a minimumponthatár - ennyit kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül.
Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
A tanulmányi pontszám egyik felét az utolsó két évben szerzett év végi jegyek adják, öt tantárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott természettudományi tárgy). A másik felét az érettségi eredményeitek alapján kalkulálják: ehhez szintén a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgyat kell néznetek, a százalékos eredmények átlagából jön ki a maximum 100 pont. A kettőt összeadva kapjátok meg a tanulmányi pontszámot.
Érettségi pontok (maximum 200 pont)
A Felvi adatbázisában megnézhetitek, az adott felsőfokú szakképzésen milyen tárgyakból kérnek érettségi vizsgát. Ha mindegyik tantárgyat elfogadják, akkor a két legjobból számíthatjátok ki az érettségi pontjaitokat. Csak össze kell adnotok a százalékos eredményeket.
Többletpontok (maximum 100 pont)
Akármelyik módszert használjátok, a 400 ponton túl kaphattok többletpontokat is. Hány pont jár a nyelvvizsgáért? És az emelt szintű érettségiért? A többletpontokról itt olvashattok.
Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokat itt találjátok.
A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
