A felvételi pontszámítási szabályai 2014-ben: felsőoktatási szakképzések

Az alap-, osztatlan és mesterszakok mellett a felsőoktatási szakképzésekre is február 15-ig jelentkezhettek - így számíthatjátok ki, hány ponttal indultok neki a felvételinek.

  • Eduline
Fazekas István

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken három pontszámítási módszert használnak, mindig azt, amelyikkel a legjobban jártok: meg lehet kétszerezni a tanulmányi pontokat, össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy meg lehet duplázni az érettségi pontokat. Fontos: a 2014-es felvételin már nem 200, hanem 220 a minimumponthatár - ennyit kell összegyűjtenetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen járó pluszpontok nélkül.

Tanulmányi pontok (maximum 200 pont)

A tanulmányi pontszám egyik felét az utolsó két évben szerzett év végi jegyek adják, öt tantárgyból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy választott természettudományi tárgy). A másik felét az érettségi eredményeitek alapján kalkulálják: ehhez szintén a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgyat kell néznetek, a százalékos eredmények átlagából jön ki a maximum 100 pont. A kettőt összeadva kapjátok meg a tanulmányi pontszámot.

Érettségi pontok (maximum 200 pont)

A Felvi adatbázisában megnézhetitek, az adott felsőfokú szakképzésen milyen tárgyakból kérnek érettségi vizsgát. Ha mindegyik tantárgyat elfogadják, akkor a két legjobból számíthatjátok ki az érettségi pontjaitokat. Csak össze kell adnotok a százalékos eredményeket.

Többletpontok (maximum 100 pont)

Akármelyik módszert használjátok, a 400 ponton túl kaphattok többletpontokat is. Hány pont jár a nyelvvizsgáért? És az emelt szintű érettségiért? A többletpontokról itt olvashattok.

Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokat itt találjátok.

A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.