Már csak három hét van a 2012-es jelentkezési határidőig, a játékszabályok pedig idén sem egyszerűek: változott a pontszámítás, szigorítottak a felvételin, és egyre több szakra kell emelt szintű érettségi. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Változnak a pontszámítás szabályai
Búcsút inthetünk a 480 pontos felvételi rendszernek: idén már 500 lesz a maximális pontszám. Az emelt szintű érettségiért nem negyven, hanem ötven pont jár majd, vagyis kitűnő tanulmányi és érettségi eredménnyel nyelvvizsga nélkül is meg lehet szerezni az 500 pontot.
Fontos változás, hogy a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy – biológia, földrajz, fizika, kémia vagy természettudomány – eredménye is beleszámít a tanulmányi pontszámba.
| Felvételizők, figyelem! Meghosszabbították a jelentkezési határidőt |
| Csütörtök délután az oktatásért felelős államtitkárság meghosszabbította a 2012-es felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési határidejét - februrár 15. helyett február 24-ig lehet beadni a jelentkezési lapokat. Bővebb információt itt találtok. |
Vagy egy tantárgy utolsó két tanult év végi eredményét, vagy két tantárgy utolsó tanult évének eredményét kell figyelembe venni – ez azt jelenti, hogy az eddigiekkel ellentétben a kilencedikes-tizedikes bizonyítvány másolatára is szükség lehet a jelentkezéshez. Akinek egyáltalán nem volt középiskolában természettudományos tantárgya, az egy másik, szabadon választott tantárgy érdemjegyét számíttathatja be. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
240 lesz az alsó ponthatár
Alap-, egységes és osztatlan képzésre csak azokat lehet felvenni, akik az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt legalább 240 pontot összegyűjtenek – fontos, hogy ebbe a nyelvvizsgáért, OKJ-s végzettségért, OKTV-eredményért, sporteredményért kapott pluszpontokat nem kell beleszámítani. A felsőfokú szakképzéseken az alsó határ 140 pont lesz.
Kevesebb lesz az államilag finanszírozott hely
Drasztikusan csökkentette a kormány az államilag finanszírozott helyek számát: az állam 33 927 hallgató tanulmányait fizeti száz százalékban, 15 550 felvételizőjét pedig ötven százalékban. Mesterszakokon 19 600-an tanulhatnak állami ösztöndíjjal. A legrosszabbul azok járnak, akik gazdasági, társadalomtudományi, bölcsész- vagy jogi képzésre jelentkeznek, ezeken a területeken csökkent leginkább az államilag finanszírozott hallgatói létszám. A képzési területekre és intézményekre lebontott keretszámokat itt találjátok - azokról a képzésekről, amelyek egyáltalán nem kapnak 2012-től állami támogatást, itt olvashattok.
Jön az önköltséges és a részösztöndíjas képzés
Már jóval az új felsőoktatási törvény elfogadása előtt rábólintott a parlament arra a módosításra, amely eltörli az eddigi államilag finanszírozott-költségtérítéses képzési formát, helyette egy háromosztatú rendszert vezet be.
A hallgatók önköltséges, részösztöndíjas és állami ösztöndíjas helyekre pályázhatnak majd a felvételin - a jelentkezési lapon az adott képzésnél a finanszírozási forma oszlopban a „K” betűjeles képzést kell megjelölni. Amennyiben elérik a kellő pontszámot, az Oktatási Hivatallal kötött hallgatói szerződés aláírásakor nyilatkozhatnak arról, hogy a teljes egészében önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választják. A részösztöndíjas képzésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Még több szakra kell emelt szintű érettségi
Évről évre több szakon teszik kötelezővé az emelt szintű érettségit, idén az egységes, osztatlan erdőmérnöki képzés, az építész és az energetikai mérnöki alapképzés került sorra: ezekre a szakokra csak azokat a diákokat vehetik fel az egyetemek és főiskolák, akik legalább egy tantárgyból a nehezebb – egyben több pontot érő – vizsgát választják.
Több egyetem és főiskola kapott új nevet
Január elsején a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összeolvadásával létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), vagyis az idei felvételin már ezt az intézményt kell megjelölni a jelentkezési lapon. Az Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola is integrálódott, Edutus Főiskola néven működik tovább.
A Szent István Egyetemen is változott a karok rendszere: a korábbi Víz- és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a gyulai székhelyű Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet beolvadt a békéscsabai Gazdasági Karba, a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar pedig a szarvasi Pedagógiai Karba, a szakokra azonban ugyanúgy lehet jelentkezni, ahogy korábban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
