Ezekről a határidőkről nem szabad elfeledkezni a következő napokban

Egymást érik a fontos határidők a következő napokban - összegyűjtöttük, milyen dátumokra kell odafigyelnetek.

  • Eduline

Középiskolai felvételi jelentkezési határidő: február 14.

Péntekig jelentkezhetnek gimnáziumba, szakközépiskolába és szakiskolába az általános iskolások. A nyolcadikosok felvételi lapját az általános iskolák töltik ki és küldik el, de a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba jelentkezőknek arra is lehetőségük van, hogy maguk küldjék el jelentkezési lapjukat a megjelölt gimnáziumokba, tanulói adatlapjukat pedig a felvételi központba. További infót az Oktatási Hivatal oldalán találtok.

Egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határidő: február 15.

Szombat éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - eddig a határidőig kell véglegesíteni a jelentkezést az e-felvételi rendszerében, de ha hagyományos, nyomtatott jelentkezési lapot használtok, azt is szombatig kell postára adni. A 2014-es felvételiről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A 2014-es érettségi jelentkezési határideje: február 17.

A tavaszi érettségi vizsgákra hétfőig jelentkezhettek - ha már korábban befejeztétek a középiskolát, az Oktatási Hivatal oldalán található jelentkezési lapot kell kitöltenetek. Ha középiskolások vagytok, akkor az iskola fog biztosítani nektek lapot, és a kitöltésben is segítenek az osztályfőnökök. Itt találjátok legfrissebb cikkeinket a 2014-es érettségiről.

Hitelesítési határidő: február 23.

Ha az idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, és az e-felvételi felületén jelentkeztetek, február 23-ig hitelesítenetek kell az elektronikus jelentkezési lapot. Ezt megtehetitek az Ügyfélkapun keresztül, vagy kinyomtathatjátok és kitölthetitek a hitelesítő adatlapot, amelyet aztán az Oktatási Hivatalnak kell elküldenetek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.