Akit nem vettek fel oda, ahova szerette volna, ismét érettségizhet, ám ekkor már más „elbánásban” részesül, mint az, aki első ízben áll neki a vizsgáknak.
Különbség van a jelentkezés helyében, a vizsgáért fizetni kell, és ezekért már nem bizonyítvány jár, hanem egy tanúsítvány. Nézzük, melyek ezek az esetek!
Szintemelő vizsga
Értelemszerűen csak olyan tárgyból mehettek szintet emelni, amiből középszinten egyszer már érettségiztetek. 2016-ban e tárgyakból lehet emeltezni. Az ezért kapott tanúsítványt használhatjátok a felsőoktatási jelentkezéshez, de ha nem sikerült jól, nem muszáj ezt beadni.
Ismétlő vizsga
Ismételni csak abból a tárgyból lehet, amiből egyszer már vizsgáztatok, és legalább a kettes meglett. Nem csak a tárgynak, a szintnek is stimmelnie kell. Ha nem sikerült jobban az előzőnél, ezt sem kötelező felhasználni.
Ha ennyi pontot nem értetek el az írásbelin, akkor nem mehettek szóbelizni. Részletek itt.
Kiegészítő vizsga
Ha úgy döntenétek, hogy például töri szak helyett az orvosira mennétek, de nem érettségiztetek biológiából, akkor ez a ti vizsgatípusotok. Legyen közép- vagy emelt szint, bármiből mehettek, amiből még nem vizsgáztatok, még akkor is, ha középiskolában nem is tanultátok az adott tárgyat.
Mit tehet, aki lekéste az érettségit? Részletek itt.
Javító és pótló vizsga
Nem kötelező érettségi vizsgatárgyból tehettek javítót, amennyiben elégtelen kaptatok, pótolni pedig az önhibán kívüli távolmaradást lehet.
Éjjel még az egyetem folyósóját takarította, nappal már a diplomáját vette át. Bővebben itt olvashatsz a fura sztoriról.
A fenti vizsgatípusokra kormányhivatalokban lehet jelentkezni, szinttől függően 17 és 28 ezer forintért. Az őszi vizsgaidőszak esetén szeptember 5. a határidő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
