Ezt tudtátok? Ezekért a vizsgákért nem jár érettségi bizonyítvány

Akit nem vettek fel oda, ahova szerette volna, ismét érettségizhet, ám ekkor már más „elbánásban” részesül, mint az, aki első ízben áll neki a vizsgáknak.

  • Eduline
Túry Gergely

Különbség van a jelentkezés helyében, a vizsgáért fizetni kell, és ezekért már nem bizonyítvány jár, hanem egy tanúsítvány. Nézzük, melyek ezek az esetek!

Szintemelő vizsga

Értelemszerűen csak olyan tárgyból mehettek szintet emelni, amiből középszinten egyszer már érettségiztetek. 2016-ban e tárgyakból lehet emeltezni. Az ezért kapott tanúsítványt használhatjátok a felsőoktatási jelentkezéshez, de ha nem sikerült jól, nem muszáj ezt beadni.

Ismétlő vizsga

Ismételni csak abból a tárgyból lehet, amiből egyszer már vizsgáztatok, és legalább a kettes meglett. Nem csak a tárgynak, a szintnek is stimmelnie kell. Ha nem sikerült jobban az előzőnél, ezt sem kötelező felhasználni.

Ha ennyi pontot nem értetek el az írásbelin, akkor nem mehettek szóbelizni. Részletek itt.

Kiegészítő vizsga

Ha úgy döntenétek, hogy például töri szak helyett az orvosira mennétek, de nem érettségiztetek biológiából, akkor ez a ti vizsgatípusotok. Legyen közép- vagy emelt szint, bármiből mehettek, amiből még nem vizsgáztatok, még akkor is, ha középiskolában nem is tanultátok az adott tárgyat.

Mit tehet, aki lekéste az érettségit? Részletek itt.

Javító és pótló vizsga

Nem kötelező érettségi vizsgatárgyból tehettek javítót, amennyiben elégtelen kaptatok, pótolni pedig az önhibán kívüli távolmaradást lehet.

Éjjel még az egyetem folyósóját takarította, nappal már a diplomáját vette át. Bővebben itt olvashatsz a fura sztoriról.

A fenti vizsgatípusokra kormányhivatalokban lehet jelentkezni, szinttől függően 17 és 28 ezer forintért. Az őszi vizsgaidőszak esetén szeptember 5. a határidő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.