Ha szeptemberben állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzést kezdtek meg, idén is kénytelenek lesztek aláírni a hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevéb a hallgatói szerződést). Azok számára is feltételeket szab az állam, akiket átsoroltak önköltségesről államilag támogatott képzésre. De mit kell vállalni a nyilatkozat aláírásával?
Egyrészt nyilatkoztok arról, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzitek a diplomát, másrészt pedig, hogy az ezt követő húsz évben legalább az állami ösztöndíjas képzéssel megegyező ideig hazai munkaviszonyban dolgoztok.
Az állam csak az aktív félévek után fizet, így csak ezek számítanak bele a képzési időbe.
A hazai munkavégzés kiszámolásához tudnotok kell, hogy egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hat féléves alapképzés után - ha sikerül hat félév alatt elvégeznetek - hatszor 150 napig, azaz 900 napig kell hazai munkaviszonnyal rendelkeznetek valamikor a diplomaszerzést követő húsz évben. Az sem elvárás, hogy ez összefüggő időszak legyen, és nem kell rögtön a diplomázás után munkába állnotok.
Az idei felvételi legfontosabb hírei egy helyen.
Az ösztöndíj felét vissza kell fizetnetek, ha nem fejeztétek be időben a képzést, ehhez tartozik az is, ha abbahagyjátok a tanulmányaitokat. Részösztöndíj esetén, mivel az állam állja a tandíj felét, értelemszerűen a negyedét kell visszafizetni. A képzési díj egészét a hazai munkavállalás nem teljesítése esetén kell visszafizetni.
Alap- és mesterszak, illetve felsőoktatási szakképzés esetén az első, osztatlan mesterképzésnél pedig a második félév után még anélkül hagyhatjátok ott az egyetemet, hogy bármit vissza kellene fizetnetek. Ha a szak elhagyása után egy éven belül beiratkoztok egy másik képzésre, szintén mentesültök a visszafizetés terhe alól.
Ha mégis visszafizetésre kerül a sor, kérhető részletfizetés: ha a tartozás 5 millió forint alatt van, maximum 10 évre, 5 millió fölött pedig legfeljebb 15 évre.2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
