Itt a teljes lista: ezeken a szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2016-tól

Az érettségihez legalább ötven óra közösségi munka, a felvételihez pedig - több szakon - emelt szintű érettségi kell majd 2016-tól. Itt vannak a részletek.

  • Eduline
Fülöp Máté

A 2014-es és a 2015-ös felvételihez hasonlóan 2016-ban több szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi egy vagy két tantárgyból.

Az orvosképzési területen és az állatorvosi szakokon két emelt szintű érettségit várnak a diákoktól, a bölcsészet- és a társadalomtudományi alapszakokon, a jogászképzésen, az építész, az energetikai mérnöki, az építészmérnöki, az erdőmérnöki, az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a matematika és a testnevelő-edző szakokon pedig egyet.

A legtöbb esetben a felvételizők választhatják ki, hogy a felsorolt tantárgyak közül melyikből emelteznének, de például a nyelvi szakokon az adott nyelvből kell emelt érettségit szerezni, a történelem szakon nyilvánvalóan töriből, a testnevelő-edző szakon tesiből, az alkalmazott közgazdaságtan szakon pedig matekból. A teljes listát itt nézhetitek meg.

Ez vár a felvételizőkre a következő években - mi az, amit már most tudunk?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.