Érettségi: van, akinek 28 ezer forintot kell fizetni tantárgyanként

Ha már nincs tanulói jogviszonyotok, de , akkor 17-28 ezer forintot kell fizetnetek tantárgyanként.

  • Eduline
Müller Judit

„Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni” – áll az Oktatási Hivatal honlapján.

Ha a kormányhivatalban nyújtjátok be a jelentkezéseteket, akkor az Oktatási Hivatal számára kell kifizetni a vizsgadíjat. A középszintű érettségi vizsgákért 2016-ban 17 ezer forintot kell fizetnetek – tantárgyanként. Az emelt szintű vizsgáért pedig 2016-ban 28 ezer forintot kell fizetni. Az emelt szintű érettségik témaköreit és tételeit itt találjátok.

Ha viszont középiskolában jelentkeztek, akkor a középszintű érettségi díját az iskolának kell fizetni, az emelt szintűét ebben az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell.

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás „Közlemény” rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja számotokra. A 2016-os érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

A vizsgadíj befizetését minden esetben igazolni kell. Utalványon történő befizetés esetén a jelentkezési laphoz az eredeti feladóvevényt kell csatolni. Átutalással történő befizetés esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolni a jelentkezési laphoz.

Az érettségi vizsga ingyenes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Ingyenes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.