Idén még minden olyan tantárgyból jelentkezhettek előrehozott érettségi vizsgára, amelynek az oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik. 2014 januárjától már csak informatikából, latin és élő idegen nyelvekből tehettek ilyen vizsgát. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.
A 2010-es év tavaszi félévében 53 ezren, 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren tettek előrehozott érettségit, a rendes vizsga után erre a vizsgatípusra jelentkeztek a legtöbben. A 2012-es őszi érettségi időszakban a diákok 51 százaléka előrehozott érettségi vizsgát tett. A tavaszi érettségire március 1-ig jelentkezhettek a középiskolátokban. A félév legfontosabb dátumait és az érettségik időpontjait itt találjátok.
Sokan vizsgáznak természettudományos tárgyakból, ezeket ugyanis a 11-12. osztályban a legtöbb iskolában már nem tanítják. Szeptembertől új kerettantervek szerint kezdődik az oktatás az első, ötödik és kilencedik évfolyamon. Az általános és középiskolákban kötelező óraszámokat itt, a gimnáziumi kerettanterveket pedig itt nézhetitek meg.
A tanárok és a diákok nem örülnek a döntésnek
Eredetileg már 2013-tól eltörölték volna ezt a vizsgatípust. Gloviczki Zoltán, az akkori közoktatásért felelős helyettes államtitkár már 2010 decemberében úgy nyilatkozott: „ennek számtalan oka van, a megszervezhetetlenségtől kezdve egészen odáig, hogy az érettséginek szimbolikus szerepe van, tizennyolc éven korban lezár egy fontos időszakot”. Ezért nem „helyes”, hogy a középiskolások már tizenöt-tizenhat évesen átesnek a vizsgák egy részén.
A Történelemtanárok Egylete 2011 januárjában jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel: a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.
2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
