Szigor vár az érettségizőkre szeptembertől: többen fognak megbukni

Tíz- helyett legalább tizenkét százalékos eredmény kell 2012 szeptemberétől a középszintű nyelvi érettségi írásbeli...

  • Eduline
Az idegen nyelvi érettségin is nehezebb lesz megszerezni a kettest
Túry Gergely

Tíz- helyett legalább tizenkét százalékos eredmény kell 2012 szeptemberétől a középszintű nyelvi érettségi írásbeli és szóbeli részén a ketteshez – derül ki a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozott tervezetből.

Eddig a középszinten érettségizőknek arra kellett odafigyelniük, hogy az írásbelin és a szóbelin is meglegyen a 10-10 százalék, míg az emelt szintű idegen nyelvi vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot. A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól lesz érvényes az érettségi.

Szigorítanak az érettségi szabályain

A módosítás összhangban van azzal a döntéssel, hogy szeptembertől az eddigi 20 helyett 25 százalék kell a ketteshez a közép- és az emelt szintű érettségin – az Oktatási Hivatal adatai szerint 2010-ben több mint 45 ezer vizsga eredménye volt 20 és 29 százalék közötti, matematikából például húszezer érettségizőnek volt kevesebb mint 30 pontja. Az érettségi szigorításáról és a várható következményekről itt olvashattok.

Emelt szintű érettségi: kevesebb felvételiző kap majd pluszpontot érte
Húsz százalékkal jobb teljesítmény kell az emelt szintű érettségiért járó többletpontok megszerzéséhez 2013-tól: az erőforrás-minisztérium tervei szerint csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.