Szigor vár az érettségizőkre szeptembertől: többen fognak megbukni

Tíz- helyett legalább tizenkét százalékos eredmény kell 2012 szeptemberétől a középszintű nyelvi érettségi írásbeli...

  • Eduline
Az idegen nyelvi érettségin is nehezebb lesz megszerezni a kettest
Túry Gergely

Tíz- helyett legalább tizenkét százalékos eredmény kell 2012 szeptemberétől a középszintű nyelvi érettségi írásbeli és szóbeli részén a ketteshez – derül ki a kormányzati honlapon nyilvánosságra hozott tervezetből.

Eddig a középszinten érettségizőknek arra kellett odafigyelniük, hogy az írásbelin és a szóbelin is meglegyen a 10-10 százalék, míg az emelt szintű idegen nyelvi vizsgán mind az öt vizsgarészen – olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség – meg kellett szerezni a 10 százalékot. A 2012/2013-as tanévtől 12 százaléktól lesz érvényes az érettségi.

Szigorítanak az érettségi szabályain

A módosítás összhangban van azzal a döntéssel, hogy szeptembertől az eddigi 20 helyett 25 százalék kell a ketteshez a közép- és az emelt szintű érettségin – az Oktatási Hivatal adatai szerint 2010-ben több mint 45 ezer vizsga eredménye volt 20 és 29 százalék közötti, matematikából például húszezer érettségizőnek volt kevesebb mint 30 pontja. Az érettségi szigorításáról és a várható következményekről itt olvashattok.

Emelt szintű érettségi: kevesebb felvételiző kap majd pluszpontot érte
Húsz százalékkal jobb teljesítmény kell az emelt szintű érettségiért járó többletpontok megszerzéséhez 2013-tól: az erőforrás-minisztérium tervei szerint csak azok kaphatnak majd pluszpontot az emelt szintű vizsgáért, akik az írásbelin és a szóbelin legalább a feladatok felét jól oldják meg. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.