Ilyenek a ponthatárok a Corvinuson: van olyan szak, amelyhez több mint 470 pont kellett

3418 hallgatót vett fel szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzéseire a Budapesti Corvinus Egyetem: az alapszakokra felvettek közel fele 440 feletti átlagpontszámmal jelentkezett. A bejutáshoz szükséges pontszámok magasak maradtak: a nappali képzési rendszerű államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag.

  • Eduline
Fazekas István

A Corvinus képzéseire összesen 20585-en jelentkeztek, ezekből 5843 volt első helyes. A felvételi eredmények alapján 3418 hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetem 2018 szeptemberben induló képzésein angol és magyar nyelven.

A felvettek közül 2444 fő alapképzésre, 892 fő mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre iratkozhat be. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként (a tavalyinál közel kétszázzal többen), 879-en pedig önköltségesként (tavalyhoz képest száztíz fővel kevesebben) kezdhetik meg tanulmányaikat.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A Corvinus Egyetem három kara közül a legtöbb jelentkezőt a Gazdálkodástudományi Kar vette fel: 2406 főt. A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar 739 fővel, míg a Közgazdaságtudományi Kar 271 fővel indíthatja el képzéseit 2018 őszétől. 

Magas ponthatárok a Corvinuson

A nappali képzési rendszerű államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag. Nyolc képzésen a jelentkezési átlagpontszám a 460 pontot is meghaladja, míg további 11 képzésen 440 pont feletti a bekerült hallgatók átlagpontszáma. Ezeken a képzéseken a sikerrel felvételizők közel fele (46%-a), 1591 fő kezdheti meg a tanulmányait. A 470 pontot meghaladó extra átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vett fel hallgatókat az intézmény. 

Az országosan leginkább népszerű 10 szakból 4 érhető el a Budapesti Corvinus Egyetem képzési kínálatában: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy-számvitel, kereskedelem-marketing, gazdaságinformatika. A legtöbb felvételiző idén is a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdheti meg a tanulmányait (501 fő), szintén népszerű szak a pénzügy-számvitel (322 fő) és a nemzetközi gazdálkodás (233 fő). 

 A Közgazdaságtudományi Kar magyar nyelven meghirdetett alkalmazott közgazdaságtan szakjára idén harmadával több hallgatót vettek fel, mint 2017-ben, ami példátlan növekedés a szak története során. Az alkalmazott közgazdaságtan szak esetében így is meglehetősen magas pontszám kellett a bejutáshoz, 428 pontra volt szükség, míg a kari átlag államilag finanszírozott, nappali képzésen 431 pont. A nemzetközi tanulmányok alapszak követelte idén is a legtöbb pontot a jelentkezőktől. Immár évek óta 460 pont feletti a bejutási küszöb, idén 466 pont kellett a sikeres felvételihez. A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar annak ellenére is igen népszerű, hogy az itt induló képzésekre alapszakon államilag finanszírozott formában csak 425 feletti átlagponttal lehetett bekerülni.

Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.